„Ez a rendszer így fenntarthatatlan” – Mit vár a pedagógustársadalom a 2026-os kormánytól?
A Pirkadat december 3-i adásában M. Kende Péter vendége Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke volt. A frissen lezajlott 43. kongresszus zárónyilatkozatáról, a 2026-os választások előtt megfogalmazott 50 pontos javaslatcsomagról és az oktatás jelenlegi állapotáról beszélgettek. Tóth szerint: „Egy olyan tárgyalópartner, akinek semmire nincsen felhatalmazása, nem nevezhető erősnek.”
A kongresszus és az 50 pontos javaslatcsomag
Tóth Tünde elmondta, hogy a szakszervezet szombaton tartotta 43. kongresszusát, amelynek „fő témája egy olyan 50 pontos javaslatcsomag összeállítása volt, amelyet a 2026-ban megalakuló új kormánytól vár a pedagógusok szakszervezete.”
A hagyományok szerint minden, országos listát állítani képes pártot meghívnak majd egyeztetésre. Mint mondta:
„A Fidesztől egyetlen politikus sem fogadta még el a meghívásunkat.”
A csomag része egy 18 pontos zárónyilatkozat is, amely a legsürgetőbb célokat emeli ki.
Miért kulcsfontosságú az önálló oktatási minisztérium?
A 18 pont egyik leghangsúlyosabb eleme az önálló minisztérium felállítása. Tóth Tünde szerint a jelenlegi rendszer működésképtelen:
„A tárgyalópartner, akinek semmire nincsen felhatalmazása… én egy ilyen partnert nem neveznék erősnek.”
A köznevelés jelenleg a Belügyminisztériumhoz tartozik, a szakképzés és felsőoktatás a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá – ez a szakszervezet szerint szétszakítja az oktatási rendszert.
„Az oktatáshoz értő embereknek kellene felelniük az oktatás irányításáért.”
Kiszakadás a katonás szemléletből
A Belügyminisztérium alá rendeltség következményeiről Tóth így fogalmazott:
„Az a szemléletmód működik jelen pillanatban, amely a rendőrségnél vagy a katonaságnál… felülről érkeznek az utasítások, és elvárják, hogy mindenki haptákba vágja magát.”
Szerinte ez a logika nem egyeztethető össze a modern pedagógiai elvekkel.
A bértábla visszahozása: kiszámíthatóságot a pályán maradáshoz
A szakszervezet részletesen kidolgozta a bérrendszer új alapjait:
– a technikai dolgozóknál a garantált bérminimum lenne a vetítési alap,
– a NOKS-dolgozóknál ennek 150%-a,
– a pedagógusoknál a diplomás átlagbér 70%-a lenne a bértábla legalja.
„Célunk, hogy az oktatásban dolgozók kiszámítható rendszerbe kerüljenek, ahol látják, hogyan változik a bérük.”
A nemzeti alaptanterv: túlterhelő és korszerűtlen
M. Kende Péter felvetette azt a visszatérő témát, amely mindig háttérbe szorul a bérkérdés mögött: a NAT megújítását.
Tóth Tünde szerint szükséges egy:
„21. századi, modern nemzeti alaptanterv, amely az alapkészségek elsajátítására fókuszál.”
Jelenleg a tananyag mennyisége irreálisan nagy, és akár „egy tanórán négy, öt, hat, hét új fogalom” is szerepelhet. Emellett külön pontként szerepel a mesterséges intelligencia pedagógiai célú bevezetése is – nem tiltásként, hanem tudatos használatra nevelésként.
Lesújtó vélemény a kormány telefonrendeletéről
A műsorvezető rákérdezett, felmerült-e valaha a kormány részéről, hogy a digitális eszközök tiltása hibás döntés volt. Tóth erre csak ennyit mondott:
„Naivnak tartom a kérdést. Mikor volt olyan döntés, amelyről a kormány elismerte volna, hogy hibás?”
Szerinte a tiltás helyett az lenne a feladat, hogy a diákokat megtanítsák a készülékek tudatos és kritikus használatára, mert:
„Esélyük sem lesz megkülönböztetni a valóságot a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmaktól.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
