„A gyerek érzelmei valódiak” – Mussie, a rebecen folytatta az érzelmek világáról szóló tanítást
A rebecen visszatér: mit tanulhatunk a szomorúságból és a gyászból
A Heti TV „Mussie, a rebecen” című műsorának második részében Mussie Oberlander folytatta az előző heti témát: hogyan érthetjük meg és támogathatjuk gyermekeink érzelmi világát.
„A múlt héten elkezdtünk egy nagyon izgalmas témát: az érzelmek világát, mint anyukák, feleségek, barátnők és rebecenek. Ez egy nagyon aktuális és fontos téma” – vezette fel az adást.
A beszélgetés elején Mussie a szomorúságról és a gyászról szólt, és arról, hogy a zsidó hagyomány hogyan tanít meg minket helyet adni a fájdalomnak.
„A szomorúság kapcsolódik a gyászhoz, és a zsidóságban nagyon pontos rendje van annak, hogyan gyászolunk. Aki ezt kitalálta, nagyon jól ismert minket – egészen pontosan az Isten, aki teremtett minket.”
A gyász bölcs rendszere
Mussie részletesen bemutatta a zsidó gyász hagyományos szakaszait.
„Amikor valaki meghal, a legközelebbi rokonok – a szülők, gyerekek, házastárs – egy gyászállapotba kerülnek. Ez egy egész hétig tart, a temetés után.”
Elmagyarázta, hogy ebben a hétben a gyászolók nem dolgoznak, nem szépítkeznek, és alacsony széken vagy a földön ülnek.
„A ruha, amit viselünk, meg van tépve. Nem nézünk tükörbe, letakarjuk őket otthon. Ez mind jelképe annak, hogy most nem a külvilágra figyelünk, hanem befelé.”
A közösség szerepe is hangsúlyt kapott:
„Ebben a hétben az ismerősök és barátok meglátogatják a gyászolót, beszélgetnek vele, és a végén mondanak egy mondatot: Az Isten vigasztaljon meg Jeruzsálem és Cion gyászolói között.”
A rebecen kiemelte, milyen bölcs ez a rendszer:
„Egy hétig száz százalékosan gyászolunk. Utána, amikor visszamegyünk dolgozni, már átbeszéltük a fájdalmunkat, kisírtuk magunkat, és nem kell éveken át cipelni a terhet.”
A siva rendszere – tette hozzá – „a mai pszichológiai tanításoknak is leginkább megfelel: ez a legegészségesebb módja annak, hogy valaki gyászoljon.”
Azt is elmondta, hogy a szülő halála különleges súlyt kap a Tórában: „A szülőt egy teljes évig gyászoljuk. A Tóra nem engedi, hogy elfelejtsük a szüleinket – meg vagyunk parancsolva tisztelni őket, mert ők adtak nekünk életet.”
„A meglepődés és az undor is alapérzelem”
A rebecen ezután folytatta a gyermeki alapérzelmek listáját. A meglepetésről így beszélt:
„Amikor valaki nagyon meglepődik, a testben adrenalin termelődik, a hippocampusz – ami a tanulásért és a memóriáért felel – pedig felébred. Ezért emlékszünk annyira azokra a gyerekkori pillanatokra, amikor valami nagyon váratlan történt.”
A hatodik alapérzelemről, az undorról is beszélt:
„Amikor az ember valamitől undorodik, a test hányingert vált ki. Ez is bizonyítja, hogy az érzelmek igazi biológiai folyamatok. Nem arról van szó, hogy gyenge vagy, hanem arról, hogy a tested reagál.”
Személyes példát is hozott az izraeli helyzetből:
„Az utóbbi években, amikor sokszor szóltak a szirénák, voltak gyerekek, akik a félelemtől és stressztől hánytak. Ennyire erősen reagál a test az érzelmekre.”
A kíváncsiság: az érzelmek ajándéka
A hetedik alapérzelem a kíváncsiság.
„Ezt a hasznunkra is fordíthatjuk. Ha egy gyereket érdekesen tanítunk, felébred benne a kíváncsiság, és a dopamin segíti a tanulást. Ez nem kényeztetés – ez egy biológiai szükséglet.”
A rebecen a Peszách széder estét hozta példának:
„A gyerek kíváncsiságát szándékosan ébresztjük fel. Fura dolgokat csinálunk, hogy kérdezzen: ‘Miért csináljuk ezt?’ És mi elmondjuk neki a választ, ezzel tanítjuk a történetet.”
Az érzelmek hat feladata
A műsorban Mussie hat területet sorolt fel, ahol az érzelmek kulcsszerepet játszanak a gyerek életében:
- Túlélés és veszélyérzékelés.
„Ha a gyerek megijed a tűztől, az segíti, hogy elmeneküljön.” - Irányítás és döntéshozatal.
„Ha egyszer evett csípős paprikát és rosszul esett, legközelebb nem nyúl hozzá – ez már egy döntés.” - Barátságok és szociális kapcsolatok.
„Ha megtanítjuk a gyereket megnevezni, mit érez, jobban tud kapcsolódni másokhoz.” - Tanulás és memória.
„Ha egy gyerek pozitívan éli meg a tanulást, jobban emlékszik.” - Motiváció.
„Ha egy gyerek kíváncsi, akkor lesz kedve utánanézni dolgoknak. Ha nincs motivációja, érdemes megérteni, milyen érzelem áll mögötte.” - Önmegértés.
„Sokszor a gyerek nem tudja, mit érez. Mi vagyunk azok, akik segíthetünk neki megérteni.”
A szülő feladata: elfogadás, példa és türelem
A műsor végén Mussie összefoglalta, mit tehetnek a szülők.
„Az első dolog, hogy ismerjük meg, mit érez a gyerek. Adjunk nevet neki. Ha mi elfogadjuk, amit érez, akkor nem egyedül viszi a terhét.”
A példamutatás szerepét is kiemelte:
„Ha én ideges vagyok, két perc múlva a gyerekek is idegesek. Ha én nyugodt vagyok, ők is nyugodtak.”
Végül a legfontosabb üzenetként a bizalom építéséről beszélt:
„Meg kell tanítani a gyereket, hogy ha valamit érez, és nem tud vele mit kezdeni, kérjen segítséget. Ha kiskorától tudja, hogy mindig ott vagyunk, akkor kamaszkorban is hozzánk fordul.”
„Ezek a gyerekek kincsek”
Az adás zárásában Mussie arról beszélt, miért tartja a gyermekekkel való foglalkozást a zsidó élet központi részének:
„Tudok rengeteg Tórát tanítani, de a mindennapokban, amikor gyerekeket nevelünk, ezekkel a dolgokkal is foglalkozunk. A gyerekek kincsek, akiket a kezünkbe adtak. A mi felelősségünk tanulni, ismerni és segíteni őket, hogy olyan felnőttek legyenek, akik fényt hoznak a világba.”
„Köszönöm, hogy velem tartottatok. Remélem, nektek is olyan érdekes volt, mint nekem. Jövő héten új témával találkozunk” – zárta a rebecen a műsort.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
