„Nincs B-terv a tanárokra”
Totyik Tamás: „A kormány olcsó humán erőforrásra építi a közoktatást”
A Heti TV Pirkadat című műsorának november 5-i adásában M. Kende Péter vendége Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke volt. A beszélgetés középpontjában a nevelést-oktatást közvetlenül segítők kilátástalan helyzete, az oktatási rendszer centralizációja, valamint a közelgő demográfiai válság hatása állt.
„Sem B-, sem C-terv nincs a kormány asztalán”
Totyik Tamás szerint a kormány egyáltalán nem foglalkozik az oktatási segítők problémáival, és a választásokig biztosan nem is fog.
„Nincs B-terv, és szerintem nem is lesz a választásokig.” – mondta határozottan.
A szakszervezeti vezető szerint a kormány egyszerű politikai logika mentén dönt:
„Negyvenhatezer nevelést-oktatást segítő dolgozóval szemben ott van hárommillió nyugdíjas szavazó. Nyilvánvaló, melyik tábornak kedveznek előbb.”
Hozzátette, hogy a pedagógussegítők helyzete „áldatlan és méltatlan”, mégis továbbra sincs érdemi kormányzati szándék a változtatásra.
„A válasz mindig ugyanaz: semmitmondó sablon”
A szakszervezetek nem adják fel: minden parlamenti képviselőhöz eljuttatták a helyzetüket bemutató javaslatokat.
„133 Fidesz–KDNP-s képviselőnek küldtük el a felvetéseinket, és egy sem keresett meg bennünket.” – mondta Totyik.
Orbán Viktor levelét a Belügyminisztérium továbbította, és a válasz Maruzsa Zoltán államtitkártól érkezett:
„A válasz a „nesze semmi, fogd meg jól” kategóriájába tartozik. Azt írta, hogy a bérek emelkednek a minimálbérrel együtt, tehát nincs itt semmi probléma.”
Totyik szerint ez a valóság teljes figyelmen kívül hagyása:
„Nem lehet mindent a minimálbérhez kötni, miközben a munka felelőssége és terhelése egyre nő.”
„Nem pártpolitika, hanem szakmapolitika”
A pedagógus-szakszervezet elnöke hangsúlyozta:
„Mi nem pártokkal politizálunk, hanem szakmai kérdésekről beszélünk.”
Mégis gyakran éri őket politikai támadás, ha véleményt mondanak:
„A kormány mindig igyekszik a szakszervezeteket politikai térbe tolni. Amikor szakmai választ várnánk, politikai vádakat kapunk.”
Totyik szerint az oktatási kérdések elpolitizálása az egyik legnagyobb gátja az érdemi reformnak.
„A demográfia könyörtelen – és senki nem készül rá”
A beszélgetés középpontjába került a csökkenő gyerekszám és az iskolák jövője.
„Idén 75 ezer születés várható, tíz évvel ezelőtt még majdnem 100 ezer volt. Ha ez a trend folytatódik, összevonások és bezárások jönnek.” – mondta Totyik.
A szakszervezet vezetője szerint a kisiskolák megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna:
„Ahol bezárták az iskolát, ott elindult a települési lejtő. Elvándorlás, ingatlanár-zuhanás, leszakadás – ezek mindig együtt járnak.”
Ezért szerinte bármilyen kormány is lesz 2026 után, csak széles körű társadalmi egyeztetés után dönthet az iskolák jövőjéről:
„Nem lehet költségvetési matekkal iskolákat bezárni. Az oktatás nem számok, hanem emberek kérdése.”
„Olcsó munkaerőre épül a magyar közoktatás”
Totyik kemény szavakkal illette az oktatási rendszer gazdasági modelljét:
„A magyar közoktatási rendszer olcsó humán erőforrásra épül. Az alacsony bérek és a túlterheltség miatt ez a rendszer emberpazarló.”
Jelenleg több mint tízezer nyugdíjas pedagógust foglalkoztatnak vissza, de a kormány ezt nem ismeri el hiánynak:
„Ezt nem pedagógushiánynak nevezik, hanem tartaléknak. Pedig ez a rendszer válságjelensége.”
„A centralizáció nem olcsósít, csak bénít”
Az elnök szerint a túlzott központosítás szétverte az oktatás rugalmasságát:
„A kormány azzal indokolta a centralizálást, hogy így olcsóbb lesz az oktatás. De nem lett az. Ellenkezőleg: drágább és működésképtelenebb.”
Totyik konkrét példát is hozott:
„Ha egy iskola WC-ajtaját be kell javítani, nem a helyi asztalos javítja meg délután, hanem közbeszerzéssel egy hatvan kilométerre lévő cég három hét alatt.”
Szerinte a jelenlegi rendszer értelmetlenül bürokratikus, és visszafogja a pedagógusok kreativitását:
„A Nemzeti Alaptanterv 90 százalékban előír mindent, a tanárnak alig marad mozgástere. Egy normálisan működő oktatási rendszerben ez 60–70 százalék lenne.”
„A következő kormánynak hosszú évek munkája lesz rendet tenni”
A beszélgetés végén Totyik Tamás figyelmeztetett:
„Akárki nyer 2026-ban, az oktatás ügye sziszifuszi munkát igényel majd.”
A demográfiai válság, az alacsony bérek, a központosított irányítás és az iskolabezárások veszélye együtt teszik súlyosan sebezhetővé a rendszert.
„Az oktatás nem pusztán tantervi kérdés – ez Magyarország jövője. Ha ma nem készülünk fel, holnap már késő lesz.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
