„A politika kiszámíthatatlansága rombolja az energiapiacot”
Dr. Hortay Olivér a Pirkadatban: az atomerőművek szerepe csökken, miközben az Európai Unió szankciós politikája irányt tévesztett
A Pirkadat október 30-i adásában M. Kende Péter vendége Dr. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője volt. A beszélgetés fő témája az Európai Unió 19. szankciós csomagja, az amerikai energiapolitikai lépések, valamint az ezek nyomán kialakuló új világgazdasági és energiapiaci helyzet volt.
Újabb szankciók – két kontinens, két megközelítés
„Az Európai Unió a tizenkilencedik szankciós csomagját fogadta el, az Egyesült Államok pedig ezzel párhuzamosan szintén új intézkedéseket hozott” – foglalta össze a helyzetet Hortay. „A két csomagot érdemes külön kezelni: az EU intézkedéseinek legfontosabb része a cseppfolyósított földgáz (LNG) embargója, amely 2027-től lépne életbe.”
A szakértő szerint ez főként Belgiumot, Franciaországot és Spanyolországot érinti, de közvetve az egész kontinensre hatással lesz:
„Európa gázpiaca egy integrált rendszer. Onnantól, hogy egy gázmolekula belép az unió területére, nem lehet megmondani, honnan származik. Ezért a szankciók végrehajtása gyakorlatilag ellehetetlen.”
Az amerikai intézkedések más logikát követnek: „A szankciók a két nagy orosz olajvállalatot, a Rosznyeftet és a Lukoilt érintik. Az amerikai cél inkább rövid távú nyomásgyakorlás, míg az Európai Unió az orosz energiahordozók végleges kiszorítását hirdeti.”
„Örökre ki akarják tiltani az orosz energiát”
Hortay idézte Ursula von der Leyen bizottsági elnök szavait:
„Teljesen mindegy, hogyan alakul a háború, az orosz energiahordozókat örökre ki kell tiltani Európából.”
A szakértő szerint ez a megközelítés veszélyes és irracionális:
„Mesterségesen kizárni a világ egyik legnagyobb energiaszállítóját gazdasági öngól. A politikai üzenet világos, de a következmények kiszámíthatatlanok. Már most is látszik, hogy a szankciók rövid távon nem változtatnak semmit az orosz háborús politikán.”
Ezzel szemben Donald Trump – aki újra az Egyesült Államok elnöke – pragmatikusabban közelít: „Ő rövid távú eszköznek tekinti a szankciót, és egyértelműen jelezte, hogy amint lehet, kivezetné azokat. Ez a különbség a két politikai logika között.”
Az árak hullámoznak, a bizonytalanság nő
Hortay szerint az amerikai intézkedések után rövid időre megugrott a nyersolaj világpiaci ára – „a Brent hordónkénti ára 62-ről 68 dollárra pattant fel” –, de aztán visszarendeződött.
„A piac most kivár. Nem világos, pontosan kikre terjednek ki az amerikai másodlagos szankciók, és hogyan reagál Kína vagy India, amelyek az orosz olaj 80 százalékát vásárolják fel.”
Különösen ellentmondásosnak nevezte, hogy Németország felmentést kért az amerikai energiaszankciók alól:
„Ez önmagában abszurd. Három évvel az olajembargó bevezetése után Berlin arra hivatkozik, hogy ellátásbiztonsági kockázatot jelentene számukra a szigorítás – és az Egyesült Államok ezt meg is engedte nekik.”
„Az EU-nak nincs koherens stratégiája”
A szakértő szerint az unióban „nincs átgondolt energiastratégia”, csak rövid távú politikai reakciók:
„Az Európai Bizottság egyre mélyebbre sodródik a saját szankciópárti logikájába. Ursula von der Leyen minden újabb döntéssel még radikálisabb irányba mozdul, mert ez politikailag logikus számára, de az unió egészének kifejezetten árt.”
A beszélgetés során Hortay rámutatott, hogy a szankciók célja elvileg gazdasági nyomásgyakorlás lenne a háború befejezéséért, de a 2027–2028-ra előrehozott tiltásoknál ez már értelmezhetetlen:
„Ha addigra véget ér a háború, mi értelme az újabb szankcióknak? Ha pedig nem ér véget, akkor miből finanszírozza az EU Ukrajna támogatását? Hitelfelvételből? Az orosz vagyonok befagyasztásából? Nincs erre válasz.”
„A politika logikája ma már nem a ráció logikája”
M. Kende Péter megjegyezte: „Én már nem tudom, kinek higgyek – Trumpnak, aki üzleti alapon gondolkodik, vagy von der Leyennek, aki morális jelszavakat hangoztat, miközben a fél kontinens orosz energiából él.”
Erre Hortay így reagált:
„A politikában nincs olyan, hogy mindig, és nincs olyan, hogy soha – ahogy a szerelemben sincs. Ezek inkább jelzések a piacnak, a vezetőknek, a választóknak.”
A szakértő szerint Trump jelenlegi stratégiája egy „húzd meg, ereszd meg” játszma Vlagyimir Putyinnal: „Nyomást helyez rá, majd gesztust tesz, újra nyomást gyakorol, újra enged. Ezzel próbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a feleket, és gyors lezárást elérni.”
„Még egy kis káosz”
A beszélgetés végén Hortay összefoglalta:
„Most még sok a kérdőjel. A részletszabályok nem világosak, Kína és India reakciója sem egyértelmű, és az EU belső megosztottsága tovább nő. De egy biztos: az ilyen politikai kiszámíthatatlanság rombolja a piacokat és az energiabiztonságot.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
