„A nyugdíj mindig politikai termék marad” – Karácsony Mihály a 14. havi nyugdíjról és az idősek valós helyzetéről
A Pirkadat október 22-i adásában M. Kende Péter vendége Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesületének elnöke volt. A beszélgetés középpontjában a kormány által belengetett 14. havi nyugdíj, a nyugdíjrendszer finanszírozása, valamint a nyugdíjasok társadalmi megítélése állt. Karácsony szerint „a 14. havi juttatás elvben jó, de igazságos elosztás nélkül könnyen korosztályos feszültséget szülhet”, és hozzátette: „A nyugdíj mindig is politikai termék marad – Magyarországon legalábbis biztosan.”
„Minden fillér, amit a nyugdíjasokra fordítanak, megérdemelt pénz”
A műsorvezető felvetette, hogy a 14. havi nyugdíj ígérete – legyen az bármely politikai oldalról – veszélyes társadalmi üzenet lehet, mert szembeállíthatja a korosztályokat.
Erre Karácsony Mihály így reagált:
„A nyugdíjasok életük során több közterhet fizettek be, mint amennyit nyugdíjasként visszakapnak. Ezért minden forint, amit az állam rájuk költ, jogos és erkölcsileg is megérdemelt.”
A Nyugdíjas Parlament elnöke emlékeztetett: az Európai Unióban az országok felében létezik valamilyen formában plusz havi nyugdíj, de nagyon különböző módokon.
„Van, ahol egyszerűen több részletben osztják szét az éves keretet – mint amikor valaki hetente kapja a bérét, máshol pedig valódi pluszjuttatásról van szó, mint Ausztriában.”
„A forrás megvan – csak az állam hatékonyságán múlik”
Karácsony szerint a költségvetésben bőven lenne fedezet egy 14. havi juttatásra, ha az állam hatékonyabban működne:
„A NAV beszámolója szerint 2700 milliárd forintnyi behajthatatlan követelés van. Ez több mint négyszerese annak a 600 milliárdnak, amibe egy teljes plusz havi nyugdíj kerülne.”
A „behajthatatlan” tételek mögött gyakran fantomcégek és papíron eltűnt vállalkozások állnak.
„Ha ebből csak a töredékét sikerülne visszahozni, már meglenne a fedezet. Vagy ott az áfa-kiesés, a feketefoglalkoztatás – ezek mind az állami hatékonyság problémái.”
Hogyan lehetne igazságosan elosztani a 14. havi juttatást?
Kende Péter rákérdezett, hogy egyáltalán van-e értelme mindenkinek egységesen adni pluszjuttatást.
Karácsony szerint a differenciált megoldás igazságosabb lenne:
„Egyes pártok szerint mindenki kapjon annyit, amennyi az átlagnyugdíj, azaz 245 ezer forintot. Ez segítene a kisnyugdíjasoknak, miközben a magas nyugdíjúaknak már nem sokat számítana.”
Más pártok szépkártyás rendszert javasolnak, ahol a támogatás célzottan költhető:
- 250 ezer forint alatti nyugdíjnál 200 ezer forint értékű kártya,
- 250–500 ezer között 100 ezer forint,
- 500 ezer fölött semmi.
Ez szerinte kétélű:
„Előnye, hogy a pénz biztosan itthon marad, az áfája visszafolyik a költségvetésbe. Hátránya, hogy a nyugdíjasnak megmondják, mire költheti – miközben lehet, hogy neki épp a villanyszámlát kellene rendeznie.”
„A nyugdíj ma tisztán politikai termék”
A beszélgetés végén Karácsony Mihály kimondta: a nyugdíjrendszer Magyarországon nem gazdasági, hanem politikai döntések mentén működik.
„A nyugdíj mértékét nem az evolúció vagy a gazdasági racionalitás, hanem a politikai hangulat határozza meg. A kormányok mindig ott és akkor adnak, ahol szavazatot remélnek.”
Emlékeztetett: az Európai Unióban az országok átlagosan GDP-jük 11 százalékát fordítják nyugdíjra.
„Ausztria 14-et, Franciaország 14,5-et, mi pedig csak 7,4-et. És ebből konkrétan a nyugdíjasokra mindössze 6,2 százalék jut. Ez szégyenletesen kevés.”
Szerinte ezért a nyugdíjas szervezeteknek folyamatosan napirenden kell tartaniuk a kérdést:
„Nem kell a francia modellt másolni, de az, hogy a megtermelt közös javainkból többet fordítsunk az idősekre, az erkölcsi kötelesség.”
„Ha jön is valami, az a választásig jön”
A műsor végén M. Kende Péter felvetette, hogy valószínűleg a választások előtt politikai gesztus várható.
Karácsony ezzel egyetértett:
„Lehetséges, hogy még április előtt egy heti juttatást odaadnak, mert a nyugdíj kérdése mindig kampánytéma. A teljes 14. havi bevezetése viszont csak több év alatt történhet meg.”
Végül egy mosollyal, de komoly üzenettel zárta:
„Azt kérdezte, mikor nem lesz politikai termék a nyugdíj? Soha. A nyugdíj mindig az marad – csak rajtunk múlik, hogy legalább méltányos politikai termék legyen.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
