„Az áruló titokban cselekszik” – Csintalan Sándor a könyvekről, kultúráról és közéletről
Pirkadat Extra – Osváth Sarolta beszélgetőtársa Csintalan Sándor volt, akivel nem a napi politikai csatározásokról, hanem az olvasás jelentőségéről, az irodalom szerepéről és a közéleti tudatosság mélységeiről esett szó – természetesen csipetnyi iróniával és szenvedéllyel, ahogy azt tőle megszokhattuk.
Gárdonyi, Nabokov és az újraolvasás élménye
A beszélgetés apropóját az adta, hogy Csintalan a közösségi oldalán büszkén mutatta meg frissen beszerzett Gárdonyi Géza-életműsorozatát. Mint mondta:
„Az ember ma bemegy egy könyvesboltba, és mondjuk le akar venni egy Gárdonyit… hát nem azt könnyen megtenni.”
Két oka is van a könyvgyűjtésre: az egyik személyes – mert ő maga is szenvedélyes olvasó –, a másik pedig az, hogy unokái számára is elérhetővé akarja tenni a klasszikusokat.
„Az újraolvasást ajánlom mindenkinek, egy olyan harmincéves kortól kezdve.”
Csintalan szerint az újraolvasás nemcsak nosztalgia, hanem új értelmezéseket is nyújt. A könyvek segítségével értelmezhetjük a jelent – ezt szolgálják Gárdonyi vagy éppen Nabokov művei is. Megemlítette Nabokov Meghívás kivégzésre című regényét, melyet most olvas újra, és amely szerinte:
„Pont arról szól, amit ma Európában látunk: menekülés a hatalom elől, a szabadság ára, és az, hogy az irodalom hogyan írja le a történelem alakulását.”
Az olvasás mint társadalmi felelősség
Osváth Sarolta felvetette, hogy ma egyre több generáció esik ki az olvasás kultúrájából. Csintalan erre így reagált:
„Ez egy kölcsönhatás. Mert felületesek az információk, nem tudják leszűrni a tapasztalatokat, amiket a történelem és az irodalom tálcán kínál.”
Szerinte ma már az érzelmi manipuláció, a félelemkeltés, a botrány a fő eszköze az érdeklődés fenntartásának.
„A pillanat uralásának érdekében a hatalmasok számára ezek nagyon jó eszközök.”
Sokszor az a látszat, hogy a világ egy „legrosszabb hollywoodi akciófilm”, ahol „mindenfelől folyik a vér”, miközben a gondolkodás, az elmélyülés értéke visszaszorul.
Az árulásról – egy irodalmi példa tanulságai
A beszélgetés egyik legerősebb pillanata volt, amikor Csintalan az „árulás” fogalmáról beszélt – Gárdonyi Egri csillagok című regényéből vett példával.
„Az áruló olyan ember, aki ezt titokban csinálja. Aki kilép egy közösségből, mert nem tud azonosulni vele, az nem áruló – az vállalja önmagát és a döntése következményét.”
Ezzel nemcsak irodalmi, hanem aktuálpolitikai üzenetet is közvetített: a szavak pontos jelentésének ismerete nélkül nem tudunk helyesen gondolkodni a világ dolgairól sem.
Ki felelős a kultúra megőrzéséért?
Csintalan szerint mindenkinek van dolga ebben: az iskolának, a családnak, a pártoknak, a civil társadalomnak, sőt az egyes embereknek is.
„Ma Magyarország tele van funkcionális analfabétákkal. Vannak helyek, ahol emberek nagy számban se írni, se olvasni nem tudnak.”
Példaként említette, hogy amikor aktív politikus volt, indított is egy olvasásnépszerűsítő kezdeményezést, de – mint mondta – „seggberúgták”, és ő maga is kiszállt belőle. Mégis hisz benne, hogy:
„A történelem meg fog minket tanítani. Majd amikor seggbe leszünk rúgva, akkor fogunk olvasni.”
Orosz irodalom, háború és a meg nem értett jelen
A beszélgetés végén szó esett az orosz irodalomról és annak aktualitásáról. Csintalan elmondta, hogy rengeteget olvas az orosz közéletről, a háborúról, Putyinról – de sajnálja, hogy ezek a könyvek sem jutnak el szélesebb közönséghez.
„A politikusok és a publicisták sem tudnak róla semmit.”
Hozzátette:
„Majd amikor sírdogálni fogunk az orosz birodalom árnyékában, akkor fogjuk sajnálni, hogy nem olvastuk el előre.”
„Ez nem Domestosz” – az irodalom nem termék
A műsor ironikus zárómondata egy irodalom–fogyasztói társadalom ellentétre világított rá. Csintalan felmutatott egy Nabokov-kötetet, mire a műsorvezető felhívta a figyelmet a „termékmegjelenítésre”. Erre a válasz:
„Ez nem termék, ez nem Domestosz. Ez Nabokov. Az irodalom nem reklám.”
Osváth Sarolta ezzel búcsúzott:
„Azt kívánom, hogy örököseid ne szidjanak, amiért ennyi könyvet felhalmoztál.”
Csintalan nevetve válaszolt:
„Olvassák el. Az a dolguk.”
A következő Pirkadat Extra két hét múlva jelentkezik – újabb csevegéssel, újabb gondolatébresztő kérdésekkel. Addig is: jó olvasást!
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
