„Oroszország nem változik – csak a szereplők cserélődnek”
A Pirkadat vendége: Gecse Géza történész az orosz történelem örök mintázatairól, a háború következményeiről és Putyin hatalmi rendszeréről
A Heti TV október 8-i Pirkadat című műsorában M. Kende Péter vendége Gecse Géza történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára volt. A beszélgetés középpontjában Oroszország történelmi állandósága, az orosz–ukrán háború tanulságai, valamint Vlagyimir Putyin hatalmi berendezkedése állt.
„A világ elvesztette a józan eszét”
M. Kende Péter a beszélgetés elején arra hívta fel a figyelmet, hogy a háború következményeként sokan a teljes orosz kultúrát próbálják elítélni.
„A világ elvesztette a józan eszét: mintha a politikai rendszert és a kultúrát nem lehetne különválasztani. Lehet nem szeretni Putyint, de Gogol az Gogol, Puskin az Puskin, Tolstoj az Tolstoj.”
Gecse Géza ezzel egyetértett, és hozzátette:
„Oroszországban mindig is együtt élt az elnyomó rendszer és a zseniális kultúra. Az orosz szellem folyamatosan termeli a nagy írókat, miközben a hatalom újra és újra visszatér a cárizmus különböző formáihoz.”
„Oroszország nem változik”
A történész szerint Oroszország alapvető társadalmi és politikai szerkezete évszázadok óta ugyanarra az elvre épül.
„Ahogy Erufejev is mondta: Oroszország nem változik. Ugyanaz a rendszer érvényes ma is, mint 150 éve. A hatalom mindig a központban összpontosul, és az állam erősebb, mint a társadalom.”
Gecse példaként I. Miklós korát hozta:
„Gogolt egy nekrológ miatt majdnem bebörtönözték, Lermontovot száműzték – ma pedig más módszerekkel, de hasonló logika érvényesül.”
„Gorbacsov megértette, hogy az állam elkorhadt”
A beszélgetés során szóba került Mihail Gorbacsov is, akit sok orosz árulónak tart, amiért a Szovjetunió összeomlott. Gecse Géza viszont védelmébe vette:
„Gorbacsov nem eladta a Szovjetuniót, hanem felismerte, hogy a rendszer elkorhadt. Ugyanolyan helyzetben volt, mint II. Sándor, aki eltörölte a jobbágyságot. Hozzányúlt a szerkezethez, és ezzel megpróbálta megmenteni az országot.”
„A különleges katonai művelet logikája: a háború 2014 óta tart”
A történész szerint az orosz narratíva szempontjából van belső logika a háború indoklásában:
„Moszkva szerint 2014 óta háború zajlik, és amit ők most indítottak, az ennek a folytatása. Ezért nevezték ’különleges katonai műveletnek’. Csakhogy a tervezett eredmények közül semmi sem jött be.”
Gecse szerint az orosz-ukrán konfliktusban mindkét fél propagandája teljes gőzzel működik:
„Az orosz emigráns újságírók, akik külföldről tudósítanak, 12–14 éves börtönbüntetést kaptak távollétükben. Ez mindent elárul a rendszer természetéről.”
„A hadsereg NATO-szintűnek hirdette magát – de valójában válságban volt”
A szakértő emlékeztetett, hogy az orosz hadsereg a 2000-es évek végére rendkívül leromlott állapotba került.
„A 2010-es reformok után Szergyukov védelmi miniszter tíz év alatt akarta modernizálni a hadsereget. Szergej Sojgu 2021-ben azt mondta, hogy már a NATO-szintet közelítik. Ez részben igaz volt, de a valóságban az orosz haderő szerkezete zavaros.”
Három réteget különített el:
- Az újoncok, akiket csak egy évre hívnak be;
- Az altisztek, akik a tiszti kar helyét vették át;
- A „kontraktnyikok”, vagyis a szerződéses katonák, akik sokszor 60 éves korukig szolgálnak.
„Ez vegyes, félig profi, félig sorkatonai rendszer, és ez a háborúban egyértelműen gyenge pontnak bizonyult.”
„A russzkij mir – az orosz világ”
A történész részletesen beszélt a „russzkij mir”, vagyis az „orosz világ” fogalmáról:
„2009 óta ez a fogalom három országra épül: Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna alkotja a belső kört. De Putyinék szerint ’orosz világ’ mindenhol van, ahol fogékonyak az orosz kultúrára – Japántól a Fülöp-szigetekig.”
A pravoszláv egyház is a koncepció része, amely kulturális és ideológiai hátteret biztosít a birodalmi gondolatnak.
„Putyin hatalma szilárdabb, mint az SZKP idején”
Gecse szerint Vlagyimir Putyin teljesen kiépítette a hatalmát, és ma nincs intézményes lehetőség a leváltására.
„Ha a környezetében valaki konkurenciát jelent, az eltűnik. A rendszer stabilabb, mint a Szovjetunió idején. Akkor legalább létezett belső pártharc, most ilyen nincs.”
A történész emlékeztetett: az SZKP idején Hruscsovot még „alkotmányosan” le lehetett váltani, de ma már semmilyen eszköz nincs erre.
„Oroszországban ma nincs palotaforradalomra esély. A hatalom személyhez kötött, nem intézményhez.”
„A monokultúrás gazdaság korlátai”
A beszélgetés végén Gecse Géza gazdasági aspektusokról is beszélt:
„A szovjet ipar a nyolcvanas években még sokszínűbb volt, mint ma az orosz. A Jelcin-korszak után az ipar féloldalassá vált, és azóta is csak az energiahordozókra épül. Ez egy gyarmati szerkezet.”
Putyin kísérletezett a bank- és olajipar konszolidálásával, de az innováció nem indult el.
„A hadsereg fejlesztésére csak a grúz háború után jöttek rá, hogy muszáj költeni. Addig a bevételt főleg részvényekbe és külföldi befektetésekbe tolták.”
„Oroszországban mindig lesz mit olvasni”
A műsor végén M. Kende Péter így zárt:
„Bármit gondolunk Oroszországról, az orosz irodalom és kultúra a világ egyik legfontosabb kincse. Tessék olvasni Gyerufajevet, Szorokinnt, Gogolt és Tolsztojt.”
Gecse Géza mosolyogva hozzátette:
„A rendszer jön és megy, de az orosz szellem marad.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
