„Meddig lehet ezt a háborút így folytatni?” – Félelmetes napok előtt Jom Kipur árnyékában
A Pirkadat vendége ezúttal Ráv Szabó György volt, a Mazsök elnöke és ismert közösségi vezető, akivel Breuer Péter a zsidó újév és a közelgő Jom Kipur kapcsán a zsidó közösség lelkiállapotáról, a háborús izraeli helyzetről, valamint a világ zsidóságának megosztottságáról beszélgetett. A spirituális befelé fordulás időszakában különösen hangsúlyos volt az a kérdés: meddig lehet még ezt így csinálni?
„Saná tová u’metuká” – de kinek?
A beszélgetés ünnepi köszöntéssel kezdődött, hiszen Ros Hásáná és Jom Kipur közötti időszakban járunk. A hagyomány szerint ezek a napok sorsdöntők, amikor minden ember bepecsételtetik az élet könyvébe – vagy sem.
„Az Örökkévaló mindenféleképpen hatalmas és nagylelkű. Azt senki nem mondta, hogy mindenkit jóra pecsételne be.”
Ráv Szabó György emlékeztetett: ez az időszak nem automatikus megváltás, hanem önvizsgálatra és tettekben való megtérésre hív.
„Miért kell mindezzel nekem foglalkozni?” – A rabbinikus hivatás határai
Breuer felvetette, hogy mi szükség van közéleti vitákra és „hétköznapi fejfájásokra” egy olyan ember részéről, aki már „hazatalált” a hitében. Ráv Szabó válasza egyszerű volt:
„Amikor az ember rabbi lesz, és foglalkozik a közösséggel, az nem zárja ki, hogy más dolgok is érdekeljék. Főleg amikor az ember lakóhelyéről van szó.”
Kiderült: a közélet és a hit gyakran átfedik egymást, különösen akkor, ha zsidó közösségi vezetőként tevékenykedik az ember.
„Meddig lehet még ezt a háborút így folytatni?”
A beszélgetés egyik legerősebb és legfájdalmasabb pontja az izraeli–palesztin konfliktusra vonatkozott. Ráv Szabó György szerint a jelenlegi háborús helyzet tarthatatlan:
„Naponta halnak meg izraeliek, gyerekek, felnőttek, míg 48 túsz a börtönökben van.”
Szerinte az izraeli politikának is el kell gondolkodnia, hogyan lehet kilépni ebből a pusztító spirálból:
„Bármilyen titkosszolgálati vagy nem titkosszolgálati akció nem hozza meg azt az eredményt, ami a túszok szabadon bocsátását elhozná.”
„A nagy nemzetközi szervezetek kimutatták a foguk fehérjét”
Az ENSZ, a Vöröskereszt, az UNESCO és a Hágai Bíróság mind erős kritikát kaptak:
„A tevékenységük egyértelműen ellenséges és Izrael-ellenes.”
Kiemelte: a Vöröskereszt évek óta megtagadja a túszokhoz való hozzáférést, és ezek a szervezetek kizárólag Izraelt ítélik el.
„A világ megeszi ezeket a történeteket”
A nemzetközi közvélemény kritikátlanul elfogadja a palesztinpárti narratívákat – véli a Mazsök elnöke. A műsorvezető provokatív kérdést tett fel:
„Miért, mennyivel jobb a wok? Mennyivel jobb egy gálaosztás, ahol egy amerikai zsidó rendezőnő Free Palestine-nal parádézik?”
Ráv Szabó szerint ez nemcsak értelmetlen, hanem veszélyes is:
„Ezek az emberek fölültek egy rendkívül jól megszervezett és koordinált propagandának, amely elindult 2023. október 7-e óta.”
Ami talán a legfájdalmasabb: ezt sokszor zsidó szervezetek is lehetővé teszik, például amikor zsidó tulajdonú kulturális intézmények adnak teret ilyen nézeteknek.
„Tanulmányozzák az utóbbi heti szakaszokat!”
A beszélgetés során Ráv Szabó szellemesen, de komolyan javasolta:
„Az örökkévaló is elmondja, hogy mi történik, ha nem az ő útján járunk. Javaslom ezeknek az embereknek az elmúlt heti szakaszok tanulmányozását.”
Az erkölcsi út és a közösségi felelősségvállalás nem választható külön – a Tóra világos tanításokat ad arra, hogyan kell élni, különösen ezekben a sorsfordító napokban.
„Hol dőlhetnek be ilyen isteni hülyeségeknek?”
A műsorvezető emlékeztetett régi baloldali izraeli politikusokra – Jael Dayan, Aloni, Yossi Sarid – akik noha más utat jártak, legalább értették, miről beszélnek. Ráv Szabó szerint a mai szélsőbaloldal már teljesen letért erről az útról:
„Azok, akik az ő ideológiájuk folytatói, micsoda károkat csinálnak nemcsak Izrael államának, hanem a világ országaiban élő zsidóságnak.”
Az internacionalizmus, amit most újraélesztenek, szerinte már egyszer megbukott – és sokkal sötétebb következményei voltak, mint a mai hívei gondolnák.
„Jom Kipur előtt állunk – most mindenki megáll egy percre”
A beszélgetés zárásaként szó esett az ünnepi menetrendről is. A zsinagógában készülnek a Nagy Engesztelés Napjára, Jom Kipurra. Tanítás, imák, böjt, megtérés – ezek most a zsidó élet fő témái.
„Most már csak egyetlen kérés a Jóistenhez: hadd ünnepeljenek velünk honfitársaink is.”
És végül a legfontosabb remény:
„Inkább abban reménykedjünk, hogy Jom Kipurra az összes túsz szabadon fog már lenni, és szabadon fog élni az életét.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
