„Honnan vegyünk olajat?” – Az orosz energiahordozók körüli geopolitikai sakkjátszma háttere
Dr. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai igazgatója volt Breuer Péter vendége szeptember 25-én a Pirkadatban. A beszélgetés középpontjában az orosz energiahordozók európai importja, az amerikai nyomásgyakorlás, valamint az Európai Bizottság kétes szerepe állt. A beszélgetés nemcsak energiaügyi kérdéseket érintett, hanem geopolitikai játszmákat is kibontott.
Trump a teljes EU-nak üzent – nem csak nekünk
A műsor apropóját az adta, hogy az amerikai elnök – vélhetően Donald Trump – felszólította az európai országokat, hogy szüntessék meg az orosz energiahordozók vásárlását. Hortay szerint ez nem Magyarországnak szóló célzott üzenet volt:
„Az Egyesült Államok elnökének nyilatkozatai nem Kelet-Európára vonatkoztak, hanem a teljes Európai Unióra, illetve tágabb értelemben a teljes NATO-ra.”
A magyar és szlovák olajbeszerzések elenyészőek, a valódi probléma szerinte Nyugat-Európa és az orosz nyersanyagok továbbra is zajló, indirekt importja.
Orosz olaj indiai kerülővel – az EU még mindig orosz energiát használ
Hortay rávilágított: a nyugati szankciók után új útvonalakon, például Indián és Törökországon keresztül kerül orosz olaj az EU-ba:
„Indiának az orosz nyersolaj-beszerzései az embargót követően harmincszorosára ugrottak, és ezzel párhuzamosan az Európai Unió egyik legnagyobb üzemanyag-beszállítójává váltak.”
Az orosz olaj tehát nem tűnt el, csak megkerüli az ellenőrzési pontokat – finomított termék formájában gyakorlatilag visszaszivárog a kontinensre.
Az amerikai LNG nem olcsóbb – de kötelező lenne venni
Hortay szerint az amerikai elnöknek két fő érdeke is fűződik a szankciós nyomás fenntartásához:
- Megvédeni az amerikai szénhidrogén-ipart India térnyerésével szemben.
- Piacot nyitni az amerikai LNG-nek Európában, különösen miután Trump és Ursula von der Leyen megállapodtak:
„A következő időszakban évente 250 milliárd dollár értékben az Európai Uniónak amerikai energiahordozókat kell vásárolnia.”
Csakhogy az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) olcsóbb, és az európai országok – értelemszerűen – azt választják:
„Az orosz LNG olcsóbb, mint az amerikai LNG. Viszont ez Trumpnak nem érdeke.”
Nincs kikötőnk – és ezért nem tudunk amerikai gázt venni
Breuer Péter rákérdezett arra is, hogy Magyarország miért nem vesz amerikai LNG-t. Hortay világosan válaszolt:
„Magyarországnak nincs kikötője, ahová cseppfolyósított földgáz érkezhetne.”
Ez technikai korlát, nem politikai döntés. A gázhiány azonban minket is sújt:
„Minél kevesebb gáz áll rendelkezésre az Európai Unióban, annál magasabbak az árak – és ezek begyűrűznek Magyarországra is.”
Brüsszeli terelés: Magyarországot próbálják bűnbakként beállítani
Az Európai Bizottság – állítja Hortay – szándékosan próbálja elterelni a figyelmet a nyugati államok orosz olajhoz fűződő viszonyáról:
„Folyamatosan próbálja Magyarországra, Szlovákiára irányítani az amerikaiak haragját.”
Csakhogy az USA-ban is pontosan tudják: a mi beszerzéseink nem számottevők, és a valódi probléma a nyugat-európai országok „hátsó ajtós” importja.
Ésszerűtlen szankciók – energiapolitikai vakság
Az Európai Bizottság legújabb javaslatairól így fogalmazott Hortay:
„Teljesen ésszerűtlen az, hogy örökös szankciót akarnak kivetni az orosz energiahordozókra.”
Ursula von der Leyen és Dan Jorgensen energiaügyi biztos álláspontja szerint semmilyen orosz molekula nem lehetne többé európai hálózatban – függetlenül attól, hogyan alakul a háború.
Kinek van joga megmondani, kitől vegyünk energiát?
Zárásként Hortay egy fontos elvi állásfoglalást tett:
„Az amerikai elnöknek nincs joga beleszólni abba, hogy az Európai Unió vagy bármelyik tagállam kitől és mennyi energiahordozót vásárol.”
Hasonlóképp kritizálta Ursula von der Leyen tevékenységét is, aki szerinte önhatalmúan lép fel az EU nevében:
„Ursula von der Leyen olyasmikkel foglalkozik, amelyekre nincs mandátuma.”
Politikai kabaré vagy energiastratégia?
A beszélgetés humora sem maradt el. Breuer Péter megjegyezte:
„Ha szőkére fested, megnöveszted a hajadat, és honvédelmi miniszter leszel, hazavághatsz egy egész földrészt, akkor utána már lehetsz európai biztos is.”
Az ironikus felvezetés ellenére komoly szakpolitikai kérdések kerültek terítékre, és világossá vált: az európai energiapolitika nem csupán technikai, hanem mélyen geopolitikai kérdés is – amelyben Magyarország kis szereplő, de nem elhanyagolható tényező.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
