„A tudománynak nincsen útlevele” – Dr. Bóka János a Pirkadatban az antiszemitizmus elleni küzdelemről és az EU tévútjairól
Dr. Bóka János, Európa-ügyekért felelős miniszter és frissen kinevezett antiszemitizmus elleni kormánybiztos volt Breuer Péter vendége a Pirkadat szeptember 22-i adásában. A beszélgetésben szó esett Magyarország „zéró tolerancia” politikájáról, az Európai Unió hibás döntéseiről, Izrael jogáról a biztonságos létezéshez, valamint a Sorsok Háza jövőjéről is.
„Nagy megtiszteltetés számomra”
Bóka János kiemelte, hogy kettős megbízatása egyszerre felelősség és személyes ügy:
„Az pedig külön megtiszteltetés, hogy egy olyan területen dolgozhatok, ami nekem a szívemhez is közel áll, és úgy érzem, hogy Magyarországnak van üzenete Európa számára.”
Hangsúlyozta, hogy Magyarország könnyebb helyzetben van, hiszen létezik a „zéró tolerancia” elve az antiszemitizmussal szemben – ez viszont Nyugat-Európában sokszor csak papíron létezik.
Izrael: állandó létküzdelem
A miniszter szerint Izrael állam története a folyamatos megmaradásért folytatott küzdelem:
„Vannak olyan politikai erők, amelyek nem ismerik el Izrael állam jogát a létezéshez, és mindent megtesznek, hogy ezt megkérdőjelezzék, felszámolják.”
Bóka hangsúlyozta: a regionális béke legfőbb feltétele a terrorista szervezetek felszámolása. Úgy látja, míg két éve még erős volt az európai szolidaritás Izraellel, mára ez „jelentős részben elpárolgott”, és több uniós tagállam a palesztin állam elismerésére készül.
„Ez kontraproduktív és káros”
Az Európai Bizottság döntése, amely befagyasztotta az izraeli kutatások finanszírozását, Bóka szerint saját magát lövi lábon:
„A tudománynak nincsen útlevele, a tudománynak nincsen politikai véleménye. Most az a kérdés, mennyire veszik komolyan a bizottság elnöke saját szavait. Szerintem ez nem áll az európai emberek érdekében.”
Hozzátette: a tudományos együttműködések kölcsönösen előnyösek, ezek megszakítása pedig gyengíti Európát.
Politikai válság és háborús pszichózis
A miniszter szerint az EU vezetői a saját belpolitikai gyengeségeiket próbálják elfedni:
„Nagyon nehéz arra alapozva politikai egységet kovácsolni, hogy az Európai Unió az elmúlt másfél évtizedben milyen sikeres volt. Ezért föl kell vázolni valamilyen nagy háborús célt vagy fenyegetést.”
Bóka arra figyelmeztetett, hogy az unió így eltér az alapító atyák útjától, és „elveszítheti politikai legitimációját”.
Zéró tolerancia és a magyar modell
A magyar gyakorlatról a miniszter világosan fogalmazott:
„Magyarországon az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia csak addig maradhat fenn, amíg van egy olyan politikai erő és kormány, amely ezt következetesen képviseli – akár nemzetközi ellenszélben is.”
Szerinte ez a politika védőernyőt von a teljes magyarországi zsidóság fölé, függetlenül attól, hogy a közösség tagjai milyen álláspontot képviselnek Izraellel vagy a kormánnyal kapcsolatban.
A Sorsok Háza új lehetősége
A beszélgetésben szóba került a sok vitát kiváltott Sorsok Háza-projekt is, amely az MTK társadalmi felelősségvállalásán keresztül kaphat új tartalmat:
„Ne a döntést magát, hanem annak az eredményét minősítsük majd. Bízom benne, hogy néhány hónapon belül ennek a körvonalai már látszani fognak.”
A cél, hogy az épület egyszerre legyen emlékhely, közösségi agóra és park, amely a magyarországi zsidó közösségek sokszínűségét mutatja meg.
„Egy fecske is elég”
Bóka János bizakodóan zárta gondolatait:
„Az idő nekünk dolgozik. Az európai polgárok körében erős bizalomvesztés van az elit iránt. Nekünk ezt a politikai fordulatot kell kihasználnunk, megerősítenünk.”
A beszélgetés végén a miniszter újévi jókívánságát is tolmácsolta:
„Boldog és édes újévet kívánok Magyarországon és Európában minden zsidó honfitársunknak.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
