„A zsidó vezetőket belökték a sárba, és utána az utókor rájuk kiabált, hogy mocskosak” – Veszprémy László Bernát új könyvéről
A Pirkadat szeptember 19-i adásában Breuer-Zehevi Ádám vendége Veszprémy László Bernát, az MCC történésze volt, aki új könyvét, a Hét verem című munkát mutatta be. A kötet középpontjában Scheiber Sándor rabbi, történész, tudós, a 20. századi magyar zsidóság egyik legmeghatározóbb alakja áll.
Scheiber Sándor küzdelmei a rendszerrel
Veszprémy hangsúlyozta: könyve nem klasszikus életrajz, hanem Scheiber Sándor harcait mutatja be a Rákosi- és Kádár-rendszer állambiztonságával. „Az országos rabbiképző igazgatója 1956 és 1985 között az egyik legjelentősebb magyar zsidó személyiség volt, akire azonban a hatalom gyanakvással tekintett” – mondta a történész.
Nem volt ügynök
Felmerült a kérdés, hogy Scheiber tevékenységét tekinthetjük-e besúgásnak. „Én nem gondolom, hogy Scheiber Sándor ügynöknek nevezhető. Nem maradt meg fedőnéven aláírt jelentés, sem hatos karton. Egyetlen jelentés maradt fenn, de az állambiztonság maga is elégedetlen volt vele, és kizárta a hálózatból” – szögezte le Veszprémy.
A történész feladata: az igazság feltárása
„A történetírásnak a célja a megismerhető történeti igazság feltárása” – fogalmazott. Az állambiztonsági forrásokat azonban mindig kritikával kell kezelni, hiszen gyakran rosszindulatú szándékkal születtek. A könyv ezért nem ítélkezik, hanem bemutatja a fennmaradt dokumentumokat, és az olvasóra bízza a végső következtetést.
Zsidó vezetők dilemmái
Veszprémy kitért a holokauszt és a diktatúrák alatti vezetői helyzetek összehasonlítására is: „A zsidó vezetőket belökték a sárba, és utána az utókor rájuk kiabált, hogy mocskosak.” Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi közösség mindig ki volt szolgáltatva az állam hatalmának, és vezetői gyakran kényszerpályán mozogtak.
A Kádár-kor és az Izrael-kérdés
A történész szerint a Kádár-rendszer nem a zsidók fizikai megsemmisítésére törekedett, hanem a vallási és identitásbeli kötődések felszámolására. A legnagyobb konfliktus Izraelhez való viszonyban mutatkozott meg: „Magyarország 1967-ben megszakította a kapcsolatokat Izraellel, palesztin terroristákat képzett, és aki nem utálta expliciten Izraelt, az szembe került az állam céljaival.”
A jelen és a jövő dilemmái
A beszélgetés végén szó esett a mai magyar kormány nyílt zsidóbarát politikájáról. Veszprémy szerint történészként nem feladata a jövő megjóslása, de rámutatott: a magyar zsidó közösség mindig kiszolgáltatott helyzetben volt, és vezetőinek döntéseit külső kényszerek határozták meg. „Mindig az volt a kérdés: mely kompromisszumok árán lehet megóvni a közösséget, és mely értékek azok, amelyekből nem szabad feladni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
