„Szórakozni jártam dolgozni” – Krajcsovits István hangmérnök 50 éve a Magyar Televízióban
Az Aula című műsorban Szegvári Katalin vendége ezúttal egy kulisszák mögötti legenda, Krajcsovits István hangmérnök volt, aki 50 évig dolgozott a Magyar Televíziónál, és akinek a neve a legnagyobb műsorok stáblistáján szerepelt. Mesélt a hangtechnika fejlődéséről, a rendezőkhöz fűződő kapcsolatáról, a szakmai alázat fontosságáról – és arról, miért volt minden nap öröm bemenni dolgozni.
Egy zseblámpától a Perfekton magnóig
Krajcsovits István pályája tizenéves korában dőlt el, amikor apja elvitte a filmgyárba. „A szájam is nyitva maradt, annyira elbűvölt a látvány és a hangulat. Akkor eldöntöttem, hogy a tévében akarok dolgozni.” Elvégezte a Híradásipari Technikumban, majd jelentkezett a Magyar Televízióhoz, ahol Kemenes Frigyes vezetésével a hangosztályhoz került.
Kezdetben csak cipelte a magnókat, tanulta a szakmát a tapasztaltaktól. A Perfekton nevű magnóval kezdett, amelyhez egyetlen mikrofont lehetett csatlakoztatni: „Ha hárman beszéltek, rúddal kellett tartani a mikrofont, órákig.”
„A hangmérnök is remeg az első munkáján”
Egy tanyasi forgatáson kezdte hangmérnökként. „Nagyon jól hallottam a beszédet, de egyszer csak elkezdett örjítően kukorékolni egy kakas. Nem mertem megállítani a felvételt, csak drukkoltam, hogy a vágásnál ne essen ki a hajuk tőle.” Akkor tanulta meg, mit jelent atmoszférahang, és hogy „látjuk-e a kakast” a jelenetben.
Horvát Ádám: az első rendező, aki csak vele akart dolgozni
Krajcsovits sorsát Horvát Ádám rendező változtatta meg. „Azt mondta a Kemenes Frici, hogy figyelj, itt a Krajcsovits, próbáld ki. És Így lett.”
Első közös munkájuk egy Hofi-szilveszteri adás volt, ahol az első napon majdnem elkésett a playback géppel: „Negyedóra alatt rohanva hoztuk le a negyedik emeletről. Azt hittem, kirúgnak. De nem szólt egy szót se. A következő filmre is engem hívott. Onnantól kezdve 16 évig dolgoztam vele.”
A Szomszédok hangja
„Az első perctől kezdve benne voltam a Szomszédokban.” A hetente forgatott sorozat férfi hangja ő volt, de emellett tévéfilmek tucatjain dolgozott. „Több mint 180 filmet csináltam.”
A technika fejlődése: kurblis magnótól a digitális utómunkáig
„Az első magnóm 30 kilós volt, kurblival kellett felhúzni, mint egy játékot. Ma pluginekkel varázsolunk vízhangot.” Krajcsovits digitális programokat is megtanult használni, amit kollégáitól tanult meg. „Ma is tanítók egyetemen, első-másodéveseket. Hangtechnikát tanulnak, még nem tudják, mik lesznek, de kell, hogy értsenek hozzá.”
A hangmérnökök titkos fegyvere
„Meg kell tanulni hallgatni. Hogy aránylik a dialóg a zajhoz. Ha látom a kakast, akkor rendben van, ha nem, akkor baj van.”
Emberség, alázat, szakmaszeretet
„A rendező a király. Azt kell csinálni, amit mond. De ha gond volt, megbeszéltük. Soha nem vesztem össze senkivel.”
Mi maradt 50 év után?
„Szórakozni jártam dolgozni. 50 évből talán ötször mentem be úgy, hogy nem volt kedvem. Az nem sok.” Krajcsovits ma is aktív, tanít, találkozik egykori kollégáival, és a legnagyobb elismerést is megkapta: Balázs Béla-díjas.
A története nemcsak egy pályaív, hanem egy televíziós korszak lenyomata is: amikor a hangmérnökök még nemcsak hallgattak, hanem láttak is – és tudták, mikor kell csendben tenni a dolgukat, hogy a kép élni kezdjen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
