Súlyos pedagógushiány, hallgató kormány – Tóth Tünde a közoktatás idei helyzetéről
2025 szeptemberének elején már több tízezer tanórán és óvodai csoporton érezhető a pedagógushiány hatása – derül ki a Pirkadat című műsor legfrissebb adásából, ahol Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke számolt be az oktatás helyzetéről M. Kende Péter műsorvezetőnek. A beszélgetésből kiderült: a kormányzat papíron minden rendben lévőnek tünteti fel a helyzetet, miközben a valóság egészen más képet mutat.
16 ezer tanár hiányzik – a nyugdíjasokkal „takarják el” a problémát
Tóth szerint becsléseik alapján jelenleg nagyjából 16 ezer pedagógus hiányzik a köznevelési rendszerből. A kormányzat ennek egy részét nyugdíjas visszafoglalkoztatottakkal próbálja elfedni – már tízezren dolgoznak nyugdíj mellett.
„Nem mi állítjuk, hogy ők a hiányt fedik el – a kormányzat bánik így velük.”
Sokan közülük olyan tájékoztatást kaptak az év végén: ha találnak helyettük fiatalabb kollégát, búcsúzniuk kell az iskolától.
Tízezrek hiányoznak a nevelést-oktatást segítőkből is
Az alelnök elmondása szerint óvodapedagógusból is legalább 4–4,5 ezer fő hiányzik, a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörökben pedig szintén súlyos az emberhiány.
„Tudunk olyan intézményről, ahol hat mozgássérült gyermekre három gyógypedagógiai asszisztens jut.”
Ez a helyzet fizikailag és szakmailag is lehetetlen kihívások elé állítja az érintett dolgozókat. Ráadásul – tette hozzá – a szakszolgálatok már nem is tüntetik fel pontosan a szükséges fejlesztő órák számát, mert tudják, hogy úgysem lesz szakember, aki megtartsa őket.
A kormány „sikertörténetként” meséli el a válságot
Tóth Tünde szerint az oktatási államtitkár, Maruzsa Zoltán legutóbbi nyilatkozatai komoly zavart keltenek, mert miközben valóságos összeomlás van, a kormány győzelmi jelentésekben számol be a helyzetről.
„Szeretném Maruzsa Zoltán figyelmét felhívni arra, hogy a papírból végre itt az ideje kihúzni a fejét és szembenézni a valósággal.”
Mindezt súlyosbítja, hogy egyre több iskolát vonnak össze – például Csepelen is két iskola szűnt meg jogutóddal –, vagyis a gyerekek létszáma sem éri el a rendszerre tervezett szintet.
„A valósággal nem hajlandó szembesülni a kormány”
A szakszervezetek tapasztalata szerint a minisztériumi egyeztetések pusztán formalitások: nincs előzetes napirend, nincsenek írásos anyagok, és a jegyzőkönyvek is elmaradnak.
„Olyan emberek ülnek velünk szemben a tárgyalóasztalnál, akiknek nincsen önálló döntési jogkörük.”
A szakszervezet ezért új akciókra készül, és nyílt fórumra hívják Maruzsa Zoltánt, hogy végre „húsvér pedagógusokkal” találkozzon, és ne csak statisztikai kimutatások alapján alkosson képet a köznevelés helyzetéről.
„A gyerekek már most nem kapják meg a számukra szükséges ellátást”
Az alelnök szerint az oktatási rendszer már jelenleg sem képes teljesíteni a gyerekek jogos igényeit. Egyre több dolgozó hagyja ott a pályát, mert a szakmai elhivatottság már nem képes ellensúlyozni a megélhetési nehézségeket.
„Hiába van szakmai becsületük, ha nem tudnak megélni, elmennek árufeltöltőnek vagy eladónak – ott többet keresnek.”
A szakszervezet szerint már nem az a kérdés, hogy mi lesz a jövőben, hanem hogy most mi történik – mert a rendszer már most sem működik jól.
Meghívó a párbeszédre – de nincs, aki eljöjjön
Tóth Tünde beszámolt róla, hogy legutóbb Hajnal Gabriellát, a Klebelsberg Központ elnökét is meghívták egy szakszervezeti képzésre, de ő az utolsó pillanatban lemondta a részvételt.
„Nem tudok válaszolni arra, mikor járt nálunk utoljára az oktatási kormányzat bármelyik képviselője.”
A szociális párbeszéd formai és tartalmi feltételei sem teljesülnek, ezért a szakszervezeteknek marad a nyomásgyakorlás és a nyilvánosság ereje. Ahogy az alelnök fogalmazott:
„Kötelességünk kihangosítani a kollégák tapasztalatait – közel sincs minden rendben az oktatásügyben.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
