„Mondjuk ki: az izraeli vezetés önteltsége is felelős” – Dr. Kis-Benedek József a 700 napja tartó túszdrámáról, Hamaszról és katonai realitásokról
A Pirkadat szeptember 5-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, volt katonai attasé és ezredes volt. A beszélgetés fókuszában az izraeli–hamaszi konfliktus állt, annak 700. napján, különös figyelemmel a túszok helyzetére, az izraeli hadvezetés hibáira, és a kilátástalan geopolitikai környezetre.
700 nap: miért nincs vége?
„Hogy lehet az, hogy egy ilyen erős hadsereg nem tudja megtisztítani Gázát?”
Breuer Péter nyitókérdésére Kis-Benedek József kendőzetlenül válaszolt: „Valahogy én is elgondolkodtam már ezen nem is egy alkalommal.” Felidézte, hogy a Hamasz katonailag gyengébb, nincs légierő, harckocsi vagy páncélozott járműve, mégis működőképes föld alatti infrastruktúrát – az úgynevezett „gázai metrót” – épített ki, „több mint 20 év alatt, különböző épületek alatt.”
„Sok mindenkinek észre kellett volna venni”
A szakértő szerint a 20 évnyi előkészület elkerülhette volna a figyelmet, ha több szereplő – például Egyiptom – észreveszi a Hamasz fokozódó jelenlétét. De az izraeli hírszerzés is súlyos hibákat vétett: „azt mondták, hogy nem fognak megtámadni, mert be akarnak jönni dolgozni.”
Az információs csőd és az elhibázott kivonulás
„Az ügynöki hálózatokat nem tudták működtetni”
Az izraeli kivonulás után a titkosszolgálatok nem tudtak kapcsolatot tartani a helyi informátorokkal, a Hamasz pedig „intenzív kampányt vezetett a soká ellen, akik együttműködtek Izraellel”, így megszűnt az emberi hírszerzés. Technikai szinten sem volt jobb a helyzet: „pont ezalatt az idő alatt leszerelték a rádiófelderítés eszközeit, mert karbantartásra vitték, és nem is vitték vissza.”
Külső szereplők: Katar és Törökország
„Kettős játék van Katar részéről”
Katar közvetítő szerepe ellentmondásos: „próbál Izraellel is kommunikálni, de közben támogatja a Hamaszt.” Kis-Benedek Katar mellé Törökországot is odatette, amely „már régóta nem biztosítja az izraeli légierő gyakorlóterületét.”
Technológiai fölény és önteltség
„Mondjuk ki: igen, az izraeli vezetés önteltsége is probléma”
Breuer kérdésére Kis-Benedek nem kertelt: „Mondjuk ki, hogy igen.” Szerinte az izraeli vezetés túlzott magabiztossága vezetett el a jelenlegi állapothoz: „mi vagyunk a legjobbak, legerősebbek, olyan technikai eszközeink vannak…” – de közben Gázát nem sikerül uralni.
„Nem fogják szabadon engedni a túszokat”
Kis-Benedek sötét kilátásokat vázolt: „Én attól tartok, hogy meg fogják ölni őket.” Szerinte ez illik a Hamasz elgondolásába, akik az izraeli katonai nyomásra végső, visszafordíthatatlan válaszokat adhatnak.
Belső ellenállás, fake news és a gázai mindennapok
„A belső ellenállás inkább fake news”
A Hamasz elleni palesztin lázadásról szóló híreket „inkább a fake news kategóriába” sorolta. A lakosság életkörülményeiről elmondta: „gyakorlatilag abból áll, hogy fogja a bugyát, és költözik egyik helyről a másikra.” Közeledik a tél, „sátorban lakni nem egy gyönyör.”
Kétállami megoldás: „halott ügy”
„Elnézést, de nekem úgy tűnik, hogy halott”
A klasszikus békemegoldásokról Kis-Benedek lesújtóan nyilatkozott: „Nincs kivel tárgyalni.” A Hamasz és az izraeli vezetés is kompromisszumképtelen, a parlamenti erőviszonyok egységesednek: „a szélsőjobboldal és Netanjahu pártja egyetért abban, hogy a túszokat ki kell szabadítani.”
Demokrácia: filozófiai kérdés
„Mi is az a demokrácia?”
A demokráciáról szólva Kis-Benedek elgondolkodtató kérdést tett fel: „Nem tudjuk pontosan, mit jelent az, hogy demokrácia.” Példaként említette az Egyesült Államok katonai akcióit, amelyek nem mindig összeegyeztethetők a demokratikus eszmékkel. „Normális emberi kapcsolatokat kellene kiépíteni, kompromisszumkészséggel.”
Van kiút?
„Én pillanatnyilag nem látok még átmeneti megoldást se”
Bármiféle előrelépéshez Kis-Benedek szerint kétirányú nyitottság kellene, de „sem a Hamasz, sem az izraeli vezetés nem tudja biztosítani.” Egy lehetséges forgatókönyvként említette, hogy a Hamasz minden foglyot és holttestet visszaad, cserébe az izraeli hadsereg kivonulását várja el. „Én ebbe jelenleg nem egyeznék bele.”
„Ha 80%-a a kezemben van, a 20%-ot nem adom oda”
Katonai racionalitással zárt: „Ha 80%-a a kezemben van, akkor azt a 20%-ot nem adnám oda, tehát nyilván folytatnám.” Ez az izraeli hadsereg jelenlegi logikája, és így a konfliktus sem közelít a lezáráshoz.
Zárszó: Ima vagy ész?
„Az ima sokat nem segít. Az ész segít.”
A műsor végén Breuer próbált egy kis reményt keresni a spirituális oldalban is, mire Kis-Benedek így reagált: „Az ima sokat nem segít. Legfeljebb a tudatalakításban.” A megoldás szerinte kizárólag értelmes, kompromisszumos gondolkodásból születhet – egyelőre azonban ennek nyomát sem látni.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
