„79 pont: se béremelés, se megbecsülés – tanári teljesítményértékelés a gyakorlatban”
M. Kende Péter vendége szeptember 3-án a Pirkadat című reggeli politikai műsorban Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos válaszmányi tagja volt. A téma a 2025-ös tanév kezdete, és az ahhoz kapcsolódó teljesítményértékelésen alapuló tanárbérezés volt.
„Nem tudjuk, mennyit keresünk” – teljesítményalapú káosz
Nagy Erzsébet szerint a tanárok többsége úgy kezdte meg a tanévet, hogy nem tudja, mennyiért dolgozik. A PDSZ saját, országos felmérése szerint a pedagógusok háromnegyedének fogalma sincs arról, milyen fizetést kap majd a 2024/25-ös tanévben.
Az új rendszerben 100 pontos skálán értékelik a tanárokat, de a béremelés csak 80 pont felett kötelező. A 50–79 pont közötti sávban a munkáltató diszkrecionálisan dönthet az emelésről – vagy nem ad semmit.
Különösen gyakori a „79 pontos” értékelés, amit a szakszervezet szerint tudatosan alkalmaznak, hogy az intézmények elkerüljék a béremelési kötelezettséget.
Fenntartói utasításra visszavett pontok?
A szakszervezet olyan visszajelzéseket is kapott, hogy a pontszámokat később lefelé módosították, miután a fenntartó közölte: „nincs elég pénz”. Előfordul, hogy a következő évben már csak extra, nem munkaköri feladatokkal lehet elérni a szükséges pontszámot – ez szerinte teljesítményértékelésnek álcázott zsarolás.
20 ezer forintos megalázás
A teljesítményalapú bérezésből eredő emelés jellemzően bruttó 20.000 Ft körül van, amit a kormány egy uniós vállalás részeként vezetett be, és az EFOP Plusz program keretében finanszíroz. Nagy szerint azonban ezt az összeget is megpróbálják „lecsippenteni” – sok tanár „semmit nem kap, csak papírmunkát”.
Mindez ráadásul hatással van a jövőbeli bérekre is, hiszen a mostani (csökkentett) alap lesz a 2026-os százalékos emelés bázisa.
További vesztesek: nyugdíjasok, iskolát váltók
A magas pontszám sem garantál béremelést annak, aki iskolát vált, vagy nyugdíjas státuszban dolgozik. Egy új tankerületi helyen az értékelést nem köteles figyelembe venni az új munkáltató, így az addig elvégzett munka értéke gyakorlatilag „semmivé válik”.
Vonzó pálya? – Aligha
Az Európai Unióval kötött megállapodás szerint Magyarországnak olyan jogszabályi környezetet kellene teremtenie, amely vonzóvá teszi a pedagóguspályát. Nagy szerint ez a rendszer pont az ellenkező hatást váltja ki. Még azok is csalódottak, akik 90–95 pontot kaptak.
A rendszer szintű következmények között a legaggasztóbb, hogy a pedagógusok gyorsabban fogynak, mint a diákok: „a létszámcsökkenés beelőzi a gyermeklétszám-csökkenést” – fogalmazott Nagy.
Csoportbontás tiltva, minőség visszavágva
A csökkenő gyereklétszámra hivatkozva egyre több iskolában nem engedélyezik a csoportbontást, megszorítások érik a tehetséggondozást, szakköröket, korrepetálásokat, valamint az egyéni fejlesztéseket is. A szakszervezet szerint ez a minőségi oktatás rovására megy.
Zárásként Nagy Erzsébet megemlítette, hogy „zebraszerda” néven folytatódnak az iskolai jelenléti akcióik is – ő maga is részt vesz bennük. A beszélgetést M. Kende Péter köszönte meg, aki ezzel egyúttal az új tanév kritikus nyitányára is rámutatott.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
