„550 milliós bérrendezés az Oktatási Hivatalnál – de mi lesz a többiekkel?”
M. Kende Péter vendége szeptember 3-án Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke volt. A központi téma az Oktatási Hivatal dolgozóinak bérhelyzete, valamint a szélesebb értelemben vett közszolgálati bérrendszer válsága volt.
Veszélybe került a tanévkezdés?
A szakszervezet a múlt héten kiadott közleményében arra figyelmeztetett, hogy az Oktatási Hivatalban dolgozók helyzete már az iskolaév biztonságos elindítását is veszélyeztetheti. Az MKKSZ levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek és Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben konkrét akció – akár sztrájk – kilátásba helyezésével jelezték a krízis súlyosságát.
550 millió forintos eredmény – kompromisszum született
A tiltakozás hatására az Oktatási Hivatal pénteken egy kompromisszumos ajánlatot tett, amelyet a helyi szakszervezeti szervezet elfogadott. Az 550 millió forintos csomag részben béremelést, részben többletterhekért járó juttatásokat tartalmaz.
Boros Péterné szerint ez részsiker, de csak tüneti kezelés, hiszen a fő problémát nem oldja meg: továbbra sincs sávos, garantált bérrendszer a kormánytisztviselők körében.
Három diploma, harminc év – mégsem éri el egy kezdő óvónő bérét
A szakszervezeti vezető kiemelte a béraránytalanságot: van olyan középkorú, diplomás, három végzettséggel rendelkező oktatási hivatalnál dolgozó, aki kevesebbet keres, mint egy pályakezdő óvodapedagógus.
Szerinte a jelenlegi rendszer nem garantálja az előrejutást, és elveszi a fiatalok jövőképét is. Ezért is szükséges visszatérni egy olyan bérgaranciákon alapuló struktúrához, amely kiszámíthatóságot és motivációt nyújt.
Bérfeszültségből munkaerőpiaci vákuum
Boros szerint a bérfeszültség nemcsak morális kérdés, hanem gazdasági probléma is. A közszolgálatban dolgozók jelentős része átszivárog a jobb fizetést kínáló területekre, például az oktatásba – ez viszont máshol vákuumot hagy maga után. Az így keletkező veszteség pótlása időt, energiát és pénzt igényel.
A probléma szerinte rendszerjellegű: a kormánytisztviselői bértörvény már 2019 óta elavult, változtatásra szorul, és a nemi bérkülönbségekkel kapcsolatos uniós elvárásoknak sem felel meg.
Nem mutogatni kell, hanem felelősséget vállalni
A műsorvezető felvetette, hogy a béregyenlőtlenség belső feszültségeket is okozhat a munkavállalók között. Boros szerint éppen ezért fontos, hogy ne egymásra mutogassanak a dolgozók, hanem együtt kérjék számon a munkáltatótól a méltányos bérezést.
A mostani siker azért fontos, mert elindított egy párbeszédet, és a közvélemény számára is láthatóvá tette a problémát.
Jönnek a választások, jönnek az elvárások
A 2026-os választási év közeledtével a szakszervezet szerint nem lehet tovább halogatni a rendszer átalakítását. Az MKKSZ kezdeményezte az egyeztetéseket, mind a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum, mind más tárgyalási csatornák keretében. Boros szerint a kormány előtt áll a döntés, hogy időben cselekszik-e.
A beszélgetés végén Boros Péterné és M. Kende Péter is hangsúlyozták, hogy a mostani részmegállapodás nem megoldás, hanem figyelmeztetés: ha nem lesz átfogó reform, a közszolgálat hosszú távon működésképtelenné válhat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
