„A túltenyésztés ára a sérülékenység” – Dr. Rusvai Miklós a felelős állattartásról
A Pirkadat szeptember 2-i vendége Dr. Rusvai Miklós állatorvos, virológus volt. Breuer Péter műsorvezetésével a beszélgetés a tűzijátékok okozta állati stressztől a zoonózisok kérdésén át a méhészetig terjedt. A doktor úr közérthetően és szenvedélyesen beszélt az állattartás kihívásairól, a járványvédelem fontosságáról, a méhek helyzetéről, és arról, mitől méz a méz.
Tűzijáték, villámlás és állati pánik
Rusvai szerint a tűzijáték idegen inger a háziállatok számára, ezért is válthat ki belőlük félelmi reakciókat, hasonlóan a villámláshoz vagy dörgéshez. Ezeket a zajokat nem tudják értelmezni, ezért sokszor menekülni próbálnak, elbújnak vagy pánikrohamot kapnak. A felelős gazda dolga, hogy ilyenkor is gondoskodjon kedvencéről, és lehetőség szerint minimalizálja a stresszforrásokat.
Állatról emberre és vissza: közös kórokozók
Az emberi betegségek 70–80%-a zoonózis eredetű, azaz állatról terjedt át az emberre. A kanyaró, az influenza és több koronavírus is ilyen eredetű. A denevérek például számos veszélyes vírus hordozói, mint az ebola, a veszettség vagy a SARS-CoV-2. Rusvai szerint ezek a példák is arra utalnak, hogy az ember biológiailag nincs olyan messze más emlősöktől, mint azt sokan hinnék.
Oltani vagy nem oltani? – A járványvédelem dilemmái
Nem minden állatot lehet és érdemes beoltani. A veszettség, a szopornyica vagy a parvovírus ellen a kutyák rutinszerűen kapnak védőoltást. Ugyanakkor bizonyos betegségek – mint például a száj- és körömfájás vagy a madárinfluenza – esetében tilos a vakcinázás, mert az oltott állat ugyan fertőzhet, de nem mutat tüneteket. Így a betegség észrevétlenül terjedhetne tovább. A hatósági járványkezelés emiatt gyakran jár tömeges állatselejtezéssel.
Speciális higiéniai zónák – avagy mit tanulhatunk a kibucoktól?
A professzor kiemelte: a járványvédelem kulcsa a megelőzés. Ez magában foglalja a karantént, a behajtási pontok szabályozását, a gépjárművek és személyek fertőtlenítését. A Közel-Keleten működő kibucok állattartási protokolljait példaként említette, ahol kvázi műtőszintű higiéniát alkalmaznak. A jól kialakított járványvédelmi rendszer egy gazdaság egészségi állapotának záloga.
A túltenyésztés ára: betegségre való fogékonyság
Rusvai szerint minél magasabb teljesítményre tenyésztenek egy állatfajt, annál érzékenyebbé válik a betegségekkel és környezeti hatásokkal szemben. A természetes, ellenálló fajok nem produkálnak napi 40 liter tejet vagy gyors súlygyarapodást, cserébe kevésbé hajlamosak a fertőzésekre. „Valamit valamiért” – fogalmazott a virológus, párhuzamot vonva az emberi jóléti társadalom és az állattenyésztés között is.
Méhek, méz, időjárás – Mit hoz az idei Ros Hásáná?
A méhek az egyetlen háziasított állatfaj, amelynek nincs közös kórokozója az emberrel. Ennek ellenére őket is sújtja a klímaváltozás: a tavaszi fagykárok és az aszályos nyár jelentős mézhozam-csökkenést okoztak. A Dunától keletre különösen súlyos a helyzet. Bár Magyarország fedezni tudja saját mézfogyasztását, az export lecsökkenhet, miközben a világpiaci árak – főleg a kínai méz dömpingje miatt – alacsonyak maradnak.
Méz vagy mézszerű valami?
Rusvai figyelmeztetett: a piacon gyakran előfordulnak gyantaszűrt, szirup-alapú vagy mesterségesen „méhesített” mézek, amelyek nem a természetes virágnektárból származnak. Ezek nem feltétlenül ártalmasak, de nélkülözik a valódi méz biológiai értékét. Az igazi mézhez való ragaszkodás nemcsak gasztronómiai, hanem egészségügyi kérdés is – különösen ünnepek előtt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
