„Nem Pax Americana, hanem Pax Democratica köszöntött be” – Jeszenszky Géza a Pirkadatban
A Pirkadat vendége ezúttal Dr. Jeszenszky Géza volt, Magyarország egykori külügyminisztere, aki történészként és egyetemi tanárként is aktív maradt. A beszélgetés fókuszában a rendszerváltás külpolitikája, a jelenlegi magyar kormány geopolitikai irányváltása, az ellenzék jövője, valamint az ukrajnai háború és a globális instabilitás álltak. A stúdióbeszélgetésből kiderült: Jeszenszky Géza szerint a demokrácia terjedésének reménye még nem halt ki teljesen – de az idő vészesen fogy.
„A béke korszaka után újra félünk”
Jeszenszky felidézte 1993-as izraeli útját, amikor Rabin, Peresz és Herzog fogadták őt. „Ez egy szimbolikus látogatás volt, tele reménnyel. Akkor úgy tűnt, hogy a hidegháború után végre jöhet a béke korszaka – nem egy Pax Americana, hanem egy Pax Democratica.” Hangsúlyozta: az akkori világrendben még hitték, hogy a demokrácia Vancouver és Vlagyivosztok között lesz az alapértelmezés.
Demokratikus reményekből geopolitikai szakadék
A korábbi külügyminiszter szerint mára ez az optimizmus szertefoszlott. „A világ tele volt reménnyel. Ma viszont újra félünk. A különbség az, hogy most már nem csak egy birodalomtól, hanem egymástól is.” Jeszenszky úgy látja, hogy a jelenlegi magyar kormány a nyugat helyett egyre inkább kelet felé fordul: „A magyar külpolitika nem független. Egy orosz mintájú autokrácia felé sodródunk.”
„A másik oldal szörnyű veszélyt jelent – ezt hiszik mindkét táborban”
A műsorvezetővel közösen elemezték a politikai gyűlölet forrását. Jeszenszky így fogalmazott: „A jelenlegi hatalom úgy gondolja, hogy egy kormányváltás a teljes egzisztenciájuk végét jelentené. A másik oldal meg azt hiszi, hogy ha nincs kormányváltás, akkor Magyarország Belarusz lesz. Ez a kölcsönös félelem táplálja a gyűlöletet.”
Magyar Péter: egy új MDF?
Jeszenszky nem rejtette véka alá véleményét Magyar Péterről sem: „Ott voltam tavaly március 15-én a színpad előtt. Olyan érzésem volt, mint az MDF hőskorában.” A politikus augusztus 20-i külpolitikai beszédét külön kiemelte: „Ha nem ő mondta volna, akár én is írhattam volna. A nyugati orientáció fontosságát hangsúlyozta – ez nekem szívügyem.”
„A történelem tanítómester – csak épp nem tanulunk belőle”
A beszélgetés során párhuzamot vont a jelenlegi orosz agresszió és 1939 szeptembere között. „86 éve ezen a napon Hitler megtámadta Lengyelországot, azzal az ürüggyel, hogy ott élő németeket védeni kell. Most ugyanezt látjuk Putyinnál.” A NATO fontosságát kiemelte: „A baltiak és mi is csak akkor lehetünk biztonságban, ha a NATO ötödik cikkelye működik. De ezért nekünk is tennünk kell – ez fegyverkezést is jelent.”
Trump: átok vagy áldás?
Szóba került Donald Trump is. Jeszenszky szerint: „Trump egy ellentmondásos figura. De lehet, hogy ő egy ‘blessing in disguise’, aki arra készteti Európát, hogy végre komolyan vegye saját védelmét.” Elismerte, hogy a katonai kiadások növelése fájdalmas lehet, de: „A szabadságnak ára van.”
Antiszemitizmus, Woke-kultúra és szélsőségek
A velencei filmfesztivál alatt zajló tüntetésekről így nyilatkozott: „Ezek rossz divatok. Akik Izrael ellen tüntetnek, gyakran nem is tudják, miről beszélnek.” Szerinte a szélsőbal és a szélsőjobb eszméi összeérnek, és ezek gyakran közös nevezőre jutnak az antiszemitizmusban is. „A felvilágosítás és az oktatás az egyetlen ellenszer.”
Megírta Orbánnak, nem kapott választ
A műsor végén Breuer Péter megkérdezte, hogy Jeszenszky nem gondolkodott-e visszatérni a diplomáciai pályára. A válasz meglepő volt: „Tavaly augusztus 29-én levelet írtam Orbán Viktornak. Leírtam, mit gondolok a külpolitikáról. Válaszul csak annyit kaptam: ‘Köszönöm, hogy megosztotta gondolatait.’ Ez minden.” A meghívás egy személyes beszélgetésre ugyan megérkezett, de nem lett belőle semmi. „Nem hittem, hogy hallgatna rám, de a barátaim kedvéért megpróbáltam.”
Október 7. és a Hamasz: a civilizáció határán
Végül az Izrael elleni terrortámadásról is szót ejtettek. Jeszenszky lesújtóan fogalmazott: „Aki megerőszakol egy holttestet, levág egy csecsemőfejet, az nem ember. Ezeket nem emberek szűrték.” Hozzátette: „Azt hittem, ez öngyilkosság lesz a Hamasznak. De sajnos nem így történt. A világ egy része még mindig mentegeti őket.”
A megoldás: béke és kétállami megoldás
Jeszenszky Géza záró gondolata: „Rabin azt mondta nekem: ‘Területet békéért’. Izrael példája megmutatta, hogy a sivatagból is lehet paradicsomot csinálni. Ezt az utat kellene járni. A történelem tanítómester – ha hajlandók vagyunk tanulni belőle.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
