„Magasan marad az alapkamat, miközben az ipar mínuszban van” – Becsey Zsolt a Pirkadatban
A Heti TV Pirkadat című reggeli műsorában M. Kende Péter vendége ezúttal Becsey Zsolt közgazdász, egyetemi tanár volt. A beszélgetés középpontjában a gazdasági növekedés kilátásai, a jegybanki alapkamat tartósan magas szintje és az árstop politikája állt.
Ipar mínuszban, növekedés alig
Becsey rámutatott, hogy az ipar már 15–16 hónapja folyamatosan mínuszban van, és az idei évben sem várható érdemi fordulat:
„Az ipar egyelőre inkább mínuszban van, még nem tud elindulni fölfelé. A beruházások késnek, a nagy autóipari projektek az idei GDP-t már nem fogják megnyomni.”
A kormány által bejelentett 1%-os növekedési cél szerinte csak nagy szerencsével érhető el. A beruházások terén 8–10%-os visszaesés látható, aminek egyik fő oka az uniós források hiánya.
Magas alapkamat: árstabilitás kontra hitelezés
A jegybank változatlanul magasan tartja az alapkamatot, hogy a forint árfolyamát 400 körül stabilizálja.
„Nem tudják másképp tartani az euró árfolyamát, csak úgy, ha nagyon magas alapkamatot fizetnek a forintbetétekért. Ez viszont a gazdaságnak nagyon nagy árakat hoz.”
A szakértő szerint a magas hitelkamatok miatt a vállalkozások nem mernek beruházni:
„Nem fog most kisvállalkozó rohanni, hogy 10–12%-os THM-mel cserélje le a gépét.”
Becsey hozzátette: a jegybank elsődleges célja az infláció féken tartása, nem a növekedés ösztönzése, ám így is csak 2027 körül érhető el a 3%-os inflációs cél.
Árstop: politikai termék, gazdasági zsákutca
A kereskedelmi szövetséghez hasonlóan Becsey is kritikus az árstop és árésstop intézkedésekkel kapcsolatban:
„Az árésstop mögött nem biztos, hogy a kiskereskedő kabzsisága a probléma. Ha a termelőárak nőnek, akkor a fogyasztói árnövekedést sem tudjuk megállítani. Ez sokkal mélyebb, hatékonysági kérdés.”
A szakértő szerint a mostani rendszer sok tekintetben az államszocializmus árhatósági gyakorlatára emlékeztet:
„Ez már tényleg az 50-es, 60-as éveket idézi, amikor árkommandók járták a boltokat. Rettenetes.”
Lehet-e fordulat?
Pozitívumként említette, hogy a világgazdaság 3–4%-os növekedést mutat, és ha a német gazdaság is elindul felfelé, az Magyarországra is kedvezően hathat. De szerinte alapvető fordulat csak akkor jöhet, ha a magyar gazdaság versenyképessége javul, és rendbe teszik az államháztartást:
„Ha azt nem rakjuk rendbe, akkor ez végiggyűrűzik a Nemzeti Bank magatartásán, a kiskereskedelem magatartásán, és nehéz lesz kibontakozni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
