Pirkadat: Dr. Kis-Benedek József – Ukrajna – megoldások?

„Putyinnak nem sürgős, Trumpnak igen” – Kis-Benedek József a béketárgyalások hátteréről

Augusztus 19-én a Heti TV Pirkadat című műsorában Breuer-Zehevi Ádám vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés középpontjában az Ukrajnát érintő friss diplomáciai folyamatok, a Trump–Putyin és Trump–Zelenszkij találkozók, az európai szerepvállalás, és Oroszország megváltozott geopolitikai súlya állt.

Béketárgyalások: komoly fordulat vagy politikai színjáték?

A műsorvezető szerint a Putyinnal folytatott tárgyalás után Trump láthatóan „nem ugyanazzal a testbeszéddel” távozott, mint ahogy érkezett. Ez szerinte sokakban aggodalmat keltett.
Kis-Benedek ugyanakkor hangsúlyozta:
„Nyilván van benne cirkusz, ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy nem vesszük komolyan. Az, hogy tárgyalások vannak, azt jelenti, hogy elindult egy folyamat a béke irányába.”

Szerinte már az is figyelemre méltó, hogy Zelenszkijt újra fogadták, az európai vezetők is jelen voltak, és a NATO főtitkára is szerepet kapott.
„Zelenszkij összeszedte magát, rendkívül udvarias volt, szinte kínosan udvarias.”

A kényes kérdések még váratnak magukra

A tárgyalások során azonban a legérzékenyebb kérdések egyelőre nem kerültek elő.
„A területi kérdésekről nem beszéltek. Nem cseréről van szó, hanem hogy hol legyen a határ, és milyen garanciát kaphat Ukrajna biztonsági szempontból.”

A szakértő úgy véli, ezek csak a következő körökben kerülnek napirendre, akár Moszkvában, akár közvetítők révén.
„Putyin eddig azt mondta, hogy nem akar leülni Zelenszkijjel. De Trump majd be fog dobni valamit, ami az oroszok számára kedvező lesz.”

NATO, csak más néven?

Az egyik legérdekesebb felvetés a NATO-t érintette:
„Amíg nem hívjuk NATO-nak, addig egy ötös cikkelyhez hasonló biztonsági garancia talán elfogadható lenne Putyin számára.”

Kis-Benedek szerint azonban ez is inkább politikai kommunikáció, mint realitás:
„Szerintem nincs ennek realitása. A kényes témákat most megkerülték, és a kemény munka még csak most kezdődik.”

Európa visszatért a tárgyalóasztalhoz

Breuer-Zehevi Ádám arra emlékeztetett, hogy korábban gyakran hallhattuk: Európa már nem tényező. Ehhez képest most kulcsszereplőként jelent meg a tárgyalásokon.
Kis-Benedek világossá tette:
„Mint hogyha ez a háború Európában zajlana. Európa nem hagyható ki ebből a játékból. Trump ezt pontosan tudja.”

A szakértő rámutatott arra is, hogy nem minden EU-s tagállamot hívtak meg, de azok jelen voltak, akik „valóban békét akarnak”.
„Biztonsági szempontból a buffer zone – az ütközőövezet – nagyon fontos Európának. És Putyinnak is. De hol legyen a határa? Ez a kérdés.”

Hol húzódik a jövő határa?

Kis-Benedek szerint a természetes határvonal lehetne például a Dnyeper folyó, de ehhez az oroszoknak még jelentős előrenyomulást kellene elérniük.
„A jelenlegi frontvonal nem alkalmas arra, hogy határként kijelöljék. Településeket kettévágni nem jó megoldás.”

Putyin stratégiája egyértelmű: nem siet.
„Neki nem sürgős a megállapodás. Trumpnak viszont igen. Európának is jó lenne, ha valami megszületne.”

Oroszország: regionális hatalom szuperhatalmi álommal

Kis-Benedek egy tágabb geopolitikai keretbe is helyezte a folyamatokat.
„A világban három pólusról beszélhetünk: Amerika, Kína, Oroszország – de Oroszország már nem szuperhatalom.”

A mai Oroszország – a GDP alapján – nagyjából Olaszország szintjén áll.
„Nem egy kis ország, 140 milliós lakossággal, négyszer akkora területtel, mint Ukrajna. De gazdaságilag már nincs ott, mint a Szovjetunió idején.”

Szerinte Moszkva egyre inkább rá van utalva az amerikaiakra, még saját régiós konfliktusainak rendezésében is.
„Az örmény–azeri megállapodást sem ők kötötték. Most már nekik is az az érdekük, hogy a háború véget érjen – csak a győzelem látszatával.”

Putyin túléli a vereséget?

Arra a kérdésre, hogy az orosz politika túléli-e, ha nem győzelemmel zárul a háború, Kis-Benedek így válaszolt:
„Elképzelhető. Kötnek valamit, és aztán újrakezdik. Az emberiség története a háborúk története.”

Hangsúlyozta, hogy az áttöréshez nem katonai, hanem gazdasági engedmények kellenek.
„Ezek lesznek az amerikai javaslatok, amire azt mondhatja Putyin, hogy oké.”

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.