„Ez nekem úgy biztatási kár” – Csillag István a főváros hitelfelvételéről, lakáspolitikáról és politikusi alkalmasságról
A Pirkadat vendége Csillag István közgazdász, volt gazdasági és közlekedési miniszter volt, akivel Breuer Péter beszélgetett a budapesti főváros hitelfelvételéről, a kormány lakáspolitikai terveiről és arról, hogy milyen alkalmassági vizsgálatokon kellene átesniük a politikusoknak. A műsorban a gazdasági realitások mellett szó esett személyes történetekről, fegyvertartási szabályokról és arról is, hogy miként lehetne csökkenteni a közélet agresszivitását.
Hitel, de milyen célra?
Csillag István szerint egy város működése nem állhat le, ezért a bankhitelek gyakran a folyamatos fizetőképesség fenntartását szolgálják, nem pedig teljes adósságtörlesztést.
„Nem az a kérdés, hogy visszafizetem-e teljes egészében, amit korábban fölvettem, hanem az a kérdés, hogy folyamatosan fizetőképes maradok-e” – fogalmazott.
A fővárosnak nyújtott bővített hitelkeret szerinte inkább a folyó költségek fedezésére szolgál, amíg a kormány és az önkormányzat nem jut megállapodásra a bevételi forrásokról. A közelgő választások azonban politikai szempontból is befolyásolhatják a döntéseket.
Lakáspolitika és választási ígéretek
A kormány új lakáshitel-konstrukciójáról Csillag megjegyezte: a választási kampányban bejelentett ígéretek sokszor „biztatási kárhoz” vezethetnek, ha a pénzügyi feltételek később nem teljesülnek.
A terv, hogy olcsó, előregyártott lakások épüljenek, szerinte komoly infrastrukturális beruházásokat von maga után: óvodák, közlekedési kapcsolatok, közművek kiépítése mind elengedhetetlenek.
Breuer felvetette az üresen álló, „szunnyadó” lakások bevonását a programba, de Csillag emlékeztetett: magántulajdon esetében a kormány nem szabhatja meg az eladási feltételeket.
A kínálat vagy a kereslet támogatása?
A volt miniszter felidézte a szocializmus időszakát, amikor az állam a kínálati oldalt, vagyis a lakásépítő vállalatokat támogatta. Ezzel szemben a mostani program a keresleti oldalt, vagyis a vásárlókat segíti – ami viszont könnyen felhajthatja az árakat, ha a kínálat nem bővül elég gyorsan.
Fegyvertartás, jogosítvány és politikusi alkalmasság
A beszélgetés egy váratlan fordulattal a fegyvertartási szabályokra és a politikusi alkalmasság kérdésére kanyarodott. Breuer egy izraeli személyes történettel vezette fel, majd felvetette: miért ne kellene a polgármestereknek és országgyűlési képviselőknek jogosítványt és fegyvertartási engedélyt szerezniük, hogy bizonyítsák rátermettségüket?
Csillag szerint a fegyvertartás engedélyezésénél kulcskérdés a munkakör, az ép elmeállapot rendszeres vizsgálata és a tárolási feltételek. Úgy véli, az agresszivitás kiszűrése közegészségügyi feladat, amelyet akár a gépjárművezetői vizsgákhoz hasonló rendszerben is lehetne ellenőrizni.
Kevesebb agresszió, nyugodtabb közélet
Csillag úgy látja, a politikai és közéleti agresszivitás mérséklése érdekében fontos lenne elfogadtatni a közvéleménnyel, hogy a döntéshozóknak bizonyos pszichológiai és egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon rendszeresen át kellene esniük.
„Olyan irányba menjünk, hogy ha valakire rábízok egy vállalatot, egy országot, egy fővárost vagy egy kórházat, az ép elmeállapottal rendelkezzen” – hangsúlyozta.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
