„Vaknak lenni jó volt” – Hogyan lehet Baka Istvánt becsempészni a középiskolai tantervbe?
A Fülszövegelő legújabb adásában Diósi István vendége Fabulya Andrea, a szegedi elitgimnázium tanára volt. A beszélgetés középpontjában az állt, hogyan lehet Baka István verseit a szigorú tanterv mellett a diákok elé vinni. Szó esett a Hamlet újraértelmezéséről Jorik szemszögéből, valamint a Kaspar Hauser című versről, amely az egzisztencialista létélményt állítja a középiskolások elé.
„Nem olvassák a Hamletet” – a kötelezők válsága
A beszélgetés első témája a kötelező olvasmányok sorsa volt. Fabulya Andrea szerint ma már egyre ritkább, hogy a diákok teljes egészében elolvassák a Hamletet:
„Úgy Isten igazából nem tudok erre válaszolni. Azt gondolom, hogy inkább megnézik színházban, vagy összefoglalókat olvasnak, hogy túléljék a magyar órát.”
A tanárnő hozzátette, hogy bár sokan kerülik a teljes szöveg elolvasását, mindig akadnak diákok, akik mégis rászánják magukat. Az iskolai keretek között ő maga Arany János fordítását tanítja, de örül, ha a diákok más fordításokat is behoznak.
Jorik hangján: Baka Hamlet-értelmezése
Az első felolvasott vers a Jorik első monológja Hamlet koponyája felett volt. Baka István itt merész csavart vitt a shakespeare-i történetbe: nem Hamlet tartja Jorik koponyáját, hanem fordítva.
Fabulya Andrea így fogalmazott a vers pedagógiai erejéről:
„Ez egy travesztia jellegű költemény, és mi volna izgalmasabb egy kamasz gyereknek? A tiszta hőst egyszer csak egy iszákos, kappanhájas figura emléke idézi meg.”
Diósi István hozzátette:
„Ha én most lennék 16 éves, és hallgatnám ezt, eszem ágában sem lenne elolvasni a Hamletet – kivéve, ha előbb meghallgatom ezt a verset. Ez keltené fel az érdeklődésemet.”
A beszélgetés során szó esett arról is, hogy Baka Jorik-versei a humoron keresztül nyitnak új értelmezési lehetőségeket. Hanvas Béla gondolataival élve:
„A humor a tragédiánál mélyebb, ahogy a bolond mélyebb, mint a bölcs.”
A Kaspar Hauser: „A tömlöc jó volt, vaknak lenni jó volt”
A második választott szöveg, a Kaspar Hauser című vers, a 19. század legendás „talált gyerekének” történetén keresztül beszél a lét drámai kérdéseiről. Fabulya Andrea így vezette be a felolvasást:
„Ez az egzisztencialista filozófia három versszakba sűrítve. Kegyetlenül radikális létélmény.”
Felolvasása után hozzátette:
„Ezt be lehet vinni magyarórára az istenes költészet részeként, de akár egy osztályfőnöki órán is. Ott inkább azt kérdezném a diákoktól: Mit mondanál Kaspar Hausernek, ha melléd ülne a padba? Mit tennél érte?”
Diósi István ehhez kapcsolódva kiemelte:
„A legszörnyűbb mobbing-dolgokat tudják megcsinálni a mai kamaszok. Ez a vers érzékenyítésre is alkalmas, hogy elgondolkodjanak: mi történik a kiközösített társukkal.”
Baka István a tantervben – csellel, ügyesen, ravaszan
A műsor végén Diósi István egy jövőbeli tervet is bejelentett:
„Összeállítunk egy csomagot középiskolai tanároknak, hogy energiaoptimalizálva tudjanak rendhagyó magyar órát tartani Baka István lírájából. Ha nem fér bele a tantervbe, hát becsempésszük mellé.”
Fabulya Andrea ehhez hozzátette:
„Nem biztos, hogy tetszeni fog mindenkinek, de nem is kell, hogy tetsszen. A lényeg, hogy találkozzanak vele.”
Miért fontos Baka István ma is?
Diósi István összegzése szerint Baka István költészete a 20–21. századi ember dilemmáira ad választ:
„Nagyon erős hívószavai vannak, amelyek beszippantják az embert. Nem biztos, hogy mindenki szereti, de aki egyszer belép ebbe a világba, annak nehéz onnan kilépni.”
A beszélgetés ezzel a gondolattal zárult: Baka István életműve nem maradhat a szakértők szűk köreiben – a középiskolásokhoz is el kell jutnia, akár Hamlet, akár Kaspar Hauser alakján keresztül.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
