„Csak úgy szeretek énekelni” – Lajtai Katalin új élete a rivaldafény után
A Kristály egykori énekesnője, Lajtai Katalin ma már énektanár, anyuka és leendő mentálhigiénés szakember. A Heti Libazsír vendégeként mesélt arról, hogyan lett egy tinik kedvenceiből ismert zenészből önismereti csoportvezető – és miért nem bánja, hogy ma már nem áll színpadon.
A gyökerek Észtországig nyúlnak
A beszélgetés személyes hangvételben indult: Lajtai Kati édesanyja észt, így a családi gyökerek rendszeresen visszavezették őt a Baltikumba. Bár a nyelvet csak „konyhanyelven” beszéli, a kötődés mély. „Most ősszel halt meg a nagymamám, 99 évesen. Egy hosszú, aktív életet élt, elbúcsúztattuk” – mesélte.
A kulturális különbségekről így fogalmazott: „Olyan az észtekhez képest a magyar, mint a magyarokhoz képest az olasz. Temperamentumban, érzelemkifejezésben nagyon más világ.”
Későn érkezett a felismerés, hogy énekelni szeretne
Meglepő módon Lajtai Katalin nem kisgyermekként döntötte el, hogy énekes lesz. „Harmadikban, egy vizsgán derült ki, hogy nekem az a legkomfortosabb. Onnantól már nem volt kérdés, hogy énekelni akarok” – mondta.
A zenei pálya nem volt előre eltervezett. Az énekzenei általános után a legendás szentesi drámatagozatra került, ami „nem tudatos karrierépítés volt, inkább játék, szabadság.”
Egy gimnáziumi barátságból lett a Kristály
A Kristály megalapítása sem egy casting eredménye volt – osztálytársi kapcsolatokból született. „A Tibi volt az osztálytársam, ő gitározott, én énekeltem, és összeállt a puzzle” – emlékezett vissza. A csapat gyorsan berobbant, és több mint tíz évig aktívan működött.
A hirtelen jött hírnevet jól fogadta: „Sok munka volt mögötte, de amikor tényleg összejött, az egy nagy öröm volt.”
„Nagyon civil vagyok, és ezt nem bánom”
A műsorban Szegvári Katalin megjegyezte: „Olyan civil vagy, hogy az hihetetlen, semmi művészi allűr.” Erre Lajtai így válaszolt: „Én ezt nem bánom. Viszont valóban kell egyfajta vehemencia, önérvényesítő képesség, ami nekem kevésbé van meg.”
A Kristály után egyre inkább a pszichológia, az önismeret, a művészetterápia kezdte érdekelni. Nem véletlen, hogy ma már egyetemi hallgató. „A Szegedi Tudományegyetem integratív mentálhigiénés képzésére járok. Úgy döntöttem, nem várok tovább, megyek abba az irányba, ami érdekel.”
Tehetséggondozás a tévéképernyőn
Lajtai Katalint legtöbben ma már az énektanár szerepében látják a „Sztárban Sztár” és „Sztárban Sztár leszek!” műsorokból. Szerinte nem elég énekelni tanítani, hanem sokszor pszichológusként is jelen kell lenni: „Ott zajlik az élet, a feszültség, a magánélet – ezek belefolynak a munkába is.”
A szerep szinte „ráhullott”: „Nem tudták, mire vállalkoznak, amikor felkértek. Én sem tudtam, mivel jár. De aztán nagyon megszerettem.”
„Most nem vágyom vissza a színpadra – de lehet, hogy egyszer mégis”
Bár ritkán fellép – például egy adventi koncerten vagy művésztáborban –, a nagy visszatérés nem szerepel a közeljövőben. „Most már egy komoly csapat, egy projekt kéne ehhez. És én csak úgy szeretek énekelni, csak úgy írok egy kis szöveget…”
Az anyaság is új szerepet hozott az életébe. Kilencéves fia is zenél: „Van hallása, ritmusérzéke, zongorázik. De hogy mi lesz belőle, azt majd ő dönti el.”
Jövő: pszichológia, zene, család
Lajtai Katalin számára a legnagyobb kihívás most az idő: összehangolni a családot, a munkát, a tanulmányokat. „Félek, hogyan fogom bírni, de ha van motiváció, akkor sikerül.”
És hogy hiányzik-e a színpad? „Békében vagyok vele, ahogy volt. Megvolt az ideje. Most máshol van dolgom.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
