„Damaszkuszba nem humuszért megyünk” – Mi zajlik valójában Szíriában?
Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt a PIRKADAT július 22-i adásának vendége. A beszélgetés fókuszában Szíria aktuális helyzete, a Közel-Kelet geopolitikai változásai és a külső hatalmak befolyása állt. Breuer Péter műsorvezetésével átfogó képet kaptunk arról, hogyan próbálják újraszervezni Szíriát, miért érdeke ez az USA-nak, hogyan reagál Izrael és miért aggódik a jordán király.
„Nem polgárháború, de százával ölik egymást”
Breuer Péter provokatív kérdésére, miszerint „nagyon úgy tűnik, minthogyha polgárháború lenne” Szíriában, Kis-Benedek József így reagált: „Én nem látom, hogy polgárháború lenne, viszont nagyon komoly belső feszültségek vannak.” A szakértő szerint a harcok területileg korlátozottak, főként Damaszkusztól délre zajlanak.
Ezekben az övezetekben az izraeli hadsereg is beavatkozott. Kis-Benedek objektív nézőpontból így fogalmazott: „Izrael támogatja azokat a drúzokat, akik akár itt laknak, akár ott laknak. A kapcsolatot támogatja, de nem ez van mögötte.” A valódi cél szerinte az, hogy megakadályozzák a szír hadsereg megerősödését Dél-Szíriában.
Az új Szíria: központi hadsereg vagy népcsoporti milíciák?
Szíria jelenlegi politikai célja, hogy a különböző milíciákat a kormányhadsereg alá rendelje. Ez azonban nem megy könnyen: „A drúz milíciák hallani sem akarnak erről.” A szakértő szerint az ország mesterséges konstrukció, „mint annak idején a Szovjetunió”, ahol népcsoportok, vallási ellentétek és külföldi érdekek keverednek.
A legkomolyabb feszültséget továbbra is az alaviták, szunniták és síiták viszonya okozza. Kis-Benedek világosan fogalmazott: „Nem mondanám, hogy olyan rettenetes jó viszonyban vannak egymással.” Az alaviták, akik az Aszad-rezsim hátországát adják, most revansot vesznek a korábbi elnyomásért.
Zsuláni új öltönyben – terrorista vagy elfogadott politikus?
A műsorban szóba került Zsuláni is, a korábbi iszlamista hadúr, akiről Breuer Péter ironikusan megjegyezte: „Attól, hogy nem körözött, elfogadott? Ettől most egy szent emberré válik?” Kis-Benedek elismerte, hogy Zsuláni „nagyon megváltozott, és fogadják a különböző országokban.” Szerinte a politikája mögött erős nemzetközi támogatás is áll, például Törökország részéről.
Kurdföld és a Jordán király rémálma
A kurdokkal való megegyezés is a belső pacifikáció része. „A népcsoportok közötti valamilyen harmonizáció folyamatban van, de hangsúlyozom, nem egyik napról a másikra fog menni” – mondta Kis-Benedek.
Jordánia szorosan figyeli a szíriai eseményeket. „Szomszédos ország, és elég sokan menekültek át Jordániába,” – emlékeztetett a szakértő. A jordán király attól tart, hogy a destabilizált Szíriából újabb menekülthullám indulhat.
Az Ábrahám-egyezmény árnyékában – amerikai-izraeli ellentét?
Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy az USA célja a térség pacifikálása, és Szíria bevonása az Ábrahám-megállapodásokba. „Az izraeliek ezt semmiképpen nem akarják jelenleg elfogadni.” Ez feszültséget okoz az amerikai-izraeli viszonyban is. Ennek ellenére úgy látja, a szíriai rezsim stabilizálódása felé halad a helyzet, még ha „nem fog kirobbanni a béke” – tette hozzá.
Egyiptom és a szudáni menekültválság
A beszélgetés végén Egyiptom belső gondjai is szóba kerültek: a Szudánból érkezett négymilliós menekülttömeg súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelent. Kis-Benedek megjegyezte: „Egyiptom szeretné mindenképpen visszaküldeni azokat a migránsokat, akik főként Szudánból mentek át.”
Béke vagy béna kompromisszum?
Breuer Péter zárszava ironikusan és találóan foglalta össze a beszélgetést: „Damaszkuszba nem humuszért megyünk.” Kis-Benedek szerint sem jön még el a béke ideje: „Még megy az ellenségeskedés, egy kiegyezési folyamat játszódik le, amit az elnök próbál koordinálni – amennyire tud.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
