„Minden sejtje külön-külön megérkezett” – Kapu Tibor hazatért, de az űrutazás csak most kezdődik
A PIRKADAT vendége ezúttal Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt, akivel Breuer Ádám Kapu Tibor sikeres űrutazásáról, a Hunor program folytatásáról és a magyar űrkutatás stratégiai jelentőségéről beszélgetett. A beszélgetésből egyértelmű: a magyar jelenlét az űrben nemcsak lehetséges, de szükséges is.
Kapu Tibor visszatért – és jól van
„Hazajött Kapu Tibor” – jelentette be örömmel Dr. Ferencz Orsolya. A magyar űrhajós jól van, és jelenleg egy kéthetes rehabilitációs periódusban vesz részt, ezt egy alapos kiértékelés követi az Axiom és a NASA részéről. Bár fizikailag rendben van, a visszatérés a földi gravitációba nem volt könnyű: „ő úgy érezte, hogy ez volt egy kicsit olyan, hogy minden sejtje külön-külön megérkezett.”
A háromhetes küldetés során Kapu Tibor feszített munkatempóban dolgozott: „nagyon komoly tartalmúak voltak ezek a kísérletek”, melyek tíz tudományterületet érintettek az elméleti matematikától a sejtbiológiáig. A súlytalanságban végzett munka kreatív problémamegoldást is igényelt, például amikor az egyik kísérlet a földi instrukciók ellenére nem működött, Peggy Whitson parancsnok segítségével kellett új eljárást kidolgozniuk.
A Hunor program nem áll meg
„Ez most nem az a pont, ahol befejezünk valamit” – hangsúlyozta a miniszteri biztos. A Hunor program – amely 2026 végéig tart – tovább folytatódik. Jelenleg a küldetés tudományos adatainak kiértékelése zajlik, a kutatásfejlesztési csapat még mindig Houstonban dolgozik, és több kísérlet eredménye csak hónapokkal később válik majd nyilvánossá. A cél: a megszerzett tudás és infrastruktúra ne tűnjön el, hanem hosszú távon megalapozza Magyarország űripari jelenlétét.
Egy nemzet képessége: az arctól a csapatig
„Ő most nem egy egyszeri lehetőséggel valami csodálatos dolgot kapott az élettől, hanem egy nagy követévé vált egy egész tudományterületnek” – mondta Kapu Tiborról Ferencz Orsolya. Az űrhajós ugyan az arcává vált a magyar űrprogramnak, de mögötte több száz fős szakembergárda dolgozott. Ahogy Neil Armstrong mondta: „400 ezer ember vállán állva jutott el a Holdra” – ez a mondás most különösen aktuális.
A Hunor csapat a következő hónapokban előadásokkal, interaktív eseményekkel is megszólítja majd a fiatalokat, oktatási intézményeket. „A gyerekek kapjanak választ minden kérdésükre” – emelte ki a miniszteri biztos. A Millenáris G épületében megnyílt Huniverzum látogatóközpont is ezt a célt szolgálja, ahol akár 2-3 órás interaktív élmény várja az érdeklődőket.
Miért éri meg az űrkutatás?
„Ez nem egy feneketlen lyukba öntött pénz” – válaszolta Ferencz Orsolya arra a kérdésre, hogy miért érheti meg Magyarországnak pénzt és energiát fektetni az űrkutatásba. A magyar kormány nemcsak azért támogatja a programot, hogy presztízst szerezzen, hanem mert a magas hozzáadott értékű gazdaságban az ilyen típusú kompetenciaalapú iparágaknak van jövője.
Az űrprogram nem csupán tudományos jelentőségű, hanem gazdasági haszonnal is jár: az egyetemek nemzetközi versenyképessége nő, a külföldi hallgatók Magyarországot választják, a szellemi tőke itthon marad, vagy akár haza is térhet. „Ne csak összeszerelő üzem legyünk” – fogalmazott a miniszteri biztos.
Ember vagy gép: nem ellentét, hanem kiegészítés
Az interjú végén Breuer Ádám egy provokatív kérdéssel zárta a beszélgetést: nem maradt-e le Európa a világtól, miközben Kína és az USA már inkább robotokat küld az űrbe? Dr. Ferencz Orsolya egyértelműen cáfolta ezt: „Nem kevesebb jelentőségű az emberes űrrepülés, hanem párhuzamosan fejlődik a kettő.” Az autonóm rendszerek nem helyettesíthetik az emberi jelenlétet ott, ahol kreatív döntéshozatalra és élettani vizsgálatokra van szükség. Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mind aktívan fejlesztik az emberes űrprogramokat, miközben a magánszektor is belépett a piacra.
Európa versenyben – és Magyarország is
„Három űrnagyhatalom van: az USA, Oroszország és Kína. De érkezik India, Japán, az arab világ is. Európának valamit mondania kell” – figyelmeztetett a miniszteri biztos. Ebben a versenyben Magyarország már nem kívülálló: a Hunor program révén egy nemzeti kompetencia született. „Ez most egy komoly képesség, amit meg kell tartani.”
A cél tehát nem csupán az űrbe jutás, hanem ott is maradni. Ferencz Orsolya szerint „ez az a terület, amelyről a 21. század szól.”
„És Tibor hazajött. Épségben.” Ez az egyszerű mondat talán jobban összefoglalja a siker léptékét, mint bármely számadat vagy tudományos kifejezés. De a visszatérés nem a vég, hanem az indulás kezdete. És Magyarország már úton van – fölfelé.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
