„A vers, ami fölnőtté tesz” – Hogyan formálta Baka István költészete Bakos András életét?
A Fülszövegelő legújabb epizódjában Diósi István vendége Bakos András, a Magyar Narancs újságírója és költő volt. A beszélgetés középpontjában Baka István Vörösmarty-töredékek című verse állt, de a műsorban szóba került költészet és újságírás határterülete, mentor és tanítvány viszonya, valamint a vidéki kamasz fiút felnőtté avatni képes líra ereje is.
Egy ajánlás 35 évvel ezelőttről, ami örökre megmaradt
Diósi István nyitó mondata rögtön személyes hangot adott a műsornak: felidézte, hogy 1990-ben Baka István ajánlotta a Dél-Magyarország hasábjain az akkor 18 éves költőpalántát, Bakos Andrást. A korabeli újságcikkből is idézett:
„Végrevégre egy fiatalember, aki mesterségnek tekinti a költészetet…”
Ez az ajánlás a mai napig meghatározó mozzanata Bakos András életének, aki később valóban költőként és újságíróként is nevet szerzett magának.
Mint elhangzott: Baka István maga nem hitte el, hogy az újságírás közel állhat az irodalomhoz. Bakos azonban épp ezt a kettősséget valósította meg: lírikus is lett, de emellett újságíróként dolgozik ma is.
Vörösmarty-töredékek: egy vers, ami „nem diáknak szól”
A beszélgetés kiindulópontja Baka István Vörösmarty-töredékek című költeménye volt, amelyet Bakos András olvasott fel. Már a választás indoklása is árulkodott a személyes kötődésről:
„Az István verseinél éreztem először azt, hogy nem kell elemezni, hanem el kell olvasni és érezni kell.”
A vers 1986-ban íródott, Baka életének egy sötét korszakában, és több szinten utal Vörösmarty klasszikusaira, a Szózatra és Az emberek című versre. A sorok között ugyanakkor ott lappang 1956 emléke is:
„A sírt, hol nemzet süllyed el, körültáncolja, ünnepel.”
Bakos szerint ebben a versben különösen erősen érzékelhető, hogy Baka nem diákként kezeli az olvasót:
„Felnőttnek tekint. Nem lekezelő, hanem azt szeretné, hogy pontosan érezzem azt, amit ő megkomponált.”
Az egyetlen találkozás, ami egész életre szól
Bakos András a műsor során több ízben visszatért a személyes emlékekhez. Elmesélte, hogyan találkozott először Baka Istvánnal egy irodalmi esten, majd hogyan járt hozzá a Kincskereső szerkesztőségébe:
„Amikor mentem hozzá, becsöngettem, szaladt ajtót nyitni, meglátott, megörült. Azt mondta: nagyon jó, amit csináltál, gyere, nézzük meg.”
A kontraszt különösen éles volt: vidéki gimnazistaként, a pénteki dupla matematika óra utáni frusztrációt felváltotta az a felnőttség érzése, amit Baka István körében tapasztalt:
„Amíg ott voltam abban a néhány négyzetméteres irodában, felnőtt voltam.”
„A hüllőszemek és a csönd” – A vers rétegeiről
A műsorban részletesen elemezték a Vörösmarty-töredékek motívumait: a hüllőbőrű réteket, a szortyogó vakcsillagot, és a versben szereplő négy kipontozott sort, amit csöndként értelmeztek.
Bakos így fogalmazott:
„Egy töredék vagy egy ilyen csönd, az nagyon súlyos tud lenni olykor. Mint amikor hírolvasás közben tartanak egy szünetet.”
Az elemzés során Diósi István azt is felvetette, hogy a vers végén megjelenő Isten-kép és a világ ünneplése a magyar nemzet sírja fölött egyfajta „istentelen blaszfémiának” tűnhet, ám Bakos szerint ez is része a Baka-féle kegyetlen pontosságnak.
Újságírás és költészet határán
A beszélgetés végén Diósi István azt a kérdést tette fel, ami sokakat foglalkoztat: hogyan viszonyul Bakos András költői énje az újságírói munkájához?
„Nem szándékos, hogy beszivárogna a költőiség. Valószínűleg személyesség az, ami ott van. Fontosnak érzem, hogy amit írok, abban ott legyen az érzésem meg a gondolatom.”
Bakos hozzátette: bár már 50 évesen adta ki első kötetét (Isteni testek címmel), költőként nem érzi magát termékeny szerzőnek – de amit leír, azt hosszan, alaposan formálja.
A végszó: „A költészet az, ami fölnőtté tesz”
A műsor végén a közös megállapítás így hangzott el: Baka István költészete olyan univerzum, amelyet nem lehet végérvényesen „elemezni” vagy „megérteni” – csak újra és újra olvasni, érezni, és hagyni, hogy fölnőtté tegyen.
Ahogy Bakos András fogalmazott:
„Felnőttnek tekintett. És az embert megismerve, ugyanaz az élmény folytatódott.”
A beszélgetés teljes hanganyaga és a szóban forgó versek szövege elérhető a Baka István Baráti Kör oldalán és a sofipress.com-on.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
