„Ujjat húzni Kínával? Ez nem logikus lépés” – Kis-Benedek József a közel-keleti válságról, Iránról és Kínáról
Az iráni atomprogram, az izraeli–amerikai érdekellentét, valamint Kína és Oroszország szerepe került terítékre a PIRKADAT július 11-i adásában, ahol Breuer Péter vendége dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés középpontjában az izraeli miniszterelnök és az amerikai elnök legutóbbi találkozója, Irán növekvő katonai védelme és a globális erőviszonyok alakulása állt.
Izrael és az USA között nem közös az álláspont Iránról
„Nagyon sok mindent nem hoznak nyilvánosságra,” jegyezte meg Kis-Benedek József az izraeli–amerikai egyeztetésekről. Az izraeli miniszterelnök több találkozón is részt vett az amerikai elnökkel, de közös közleményt nem adtak ki. Kis-Benedek szerint ez nem véletlen, ugyanis „kemény ellentét van az amerikai és az izraeli nézetek között.”
Míg Izrael „legalábbis az izraeli miniszterelnöknek az az elgondolása, hogy a munkát be kell fejezni, tehát folytatni kell Irán támadását,” addig az Egyesült Államok ezt nem támogatja. Washington célja inkább a konfliktus csillapítása lenne, szemben az izraeli szándékokkal, amelyek továbbra is katonai megoldásban gondolkodnak.
Hamasz helyett klánok és anarchia: mi következik Gázában?
Kis-Benedek szerint a Hamasz vezetése ugyan meggyengült, de nem semmisült meg. A gázai övezet jövője bizonytalan, mivel „különböző klánok, terrorszervezetekhez kapcsolható, együttműködő vagy éppen nem együttműködő klánok irányítják az övezetet.” Ez szerinte Izrael számára előnyös helyzet, hiszen az anarchikus viszonyok miatt többen is a teljes izraeli megszállás mellett érvelnek.
„Az amerikaiak továbbra is elég sokan vallják a két nép két állam elvét,” jegyezte meg, de hozzátette: „Izraelben azért a többség nem ezt vallja.” Ebből fakad, hogy nincs egyetértés abban sem, ki irányítsa Gázát a Hamasz után.
60 napos tűzszünet – kérdés, meddig tart
A szakértő megerősítette: mind Izrael, mind a Hamasz elfogadott egy 60 napos tűzszünetet, de arról, hogy mikor lép hatályba, illetve „ki fogja először megsérteni, és hogyan fog ez végződni,” egyelőre nem lehet biztosat mondani.
Ujjat húzni Kínával? „Nem logikus lépés”
A beszélgetés egyik kulcsmondatát Kis-Benedek így fogalmazta meg: „Mondjuk ujjat húzni Kínával nem biztos, hogy logikus lépés lenne Izrael részéről.” Ezzel arra utalt, hogy Kína már több tucat elhárító berendezést szállított Iránnak, és elkötelezett az iráni atomprogram védelmében.
A szakértő szerint Kína létfontosságú gazdasági kapcsolatokat ápol Iránnal, elsősorban olaj- és gázbeszerzés terén. Ezért Kína nyíltan nem kíván konfrontálódni Izraellel vagy Amerikával, de az iráni légvédelmi képességek fejlesztésében igenis szerepet vállal.
Oroszország is a háttérben?
Bár Oroszország szerepéről kevesebb információ áll rendelkezésre, Kis-Benedek megjegyezte: „Azt pedig nem pontosan tudjuk, hogy a másik nagyobb vagy nagyhatalom, Oroszország mit ad Iránnak, mert azért ott is megvannak a kapcsolatok.” Ez tovább bonyolítja a képet, hiszen nem csupán bilaterális, hanem multilaterális érdekekről van szó.
Kína: a Made in China helyett a high-tech korszaka jön
Kis-Benedek hangsúlyozta, hogy a kínai külkereskedelem arculata átalakulóban van. „Nem a Made in China jellemzi a kínai külkereskedelmet, hanem egyre jobban inkább a high-tech.” Ez nemcsak Európában, hanem globálisan is érezhető, és Kína célja, hogy vezető szerepet szerezzen az új technológiai területeken.
Nem érdeke egyik nagyhatalomnak sem, hogy Irán atomklubtag legyen
A beszélgetés végén Breuer Péter visszatért egy korábbi adásban érintett gondolathoz: „Ma már atom nagyhatalmak egyikének sem érdeke, hogy ez a klub tovább táguljon.” Kis-Benedek ezzel egyetértett, de hozzátette: „Ilyenkor félrenéznek és eltekintenek az atomprogramtól, vagy bólogatnak arra, amikor azt mondja Irán, hogy bocsánat, én nem akarok katonai programokat létrehozni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
