„A gyerekek megérdemlik, hogy magyarságtudatuk legyen” – Szili Katalin az összetartozás élményéről és politikai realitásairól
A PIRKADAT 2025. július 3-i adásában Breuer Péter vendége Dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott volt, aki a nemzeti összetartozás eszméjéről, a határon túli magyar közösségek támogatásáról és az Európai Unió kisebbségvédelmi dilemmáiról beszélt. A beszélgetésben szóba került a Rákóczi Szövetség, a kárpát-medencei magyar képviselők fóruma, a székely petíció, valamint a diaszpóra fiatalságának identitása is.
„Ez most már kultikus esemény” – így zajlott a nemzeti összetartozás napja
Dr. Szili Katalin június 4-én Sátoraljaújhelyen vett részt a nemzeti összetartozás napi ünnepségen, amelyet a Rákóczi Szövetség rendezett. A rendezvény idén különösen jelentős volt, hiszen a szervezet táborának befogadóképessége 500-ról 900 gyermekre nőtt. A program nemcsak szimbolikus jelentőségű, hanem konkrét segítséget is nyújt, hiszen a határon túli beiskolázási támogatás rendszerét Halzl József, a szövetség néhai alapító elnöke kezdeményezte.
„Ez most már mondhatom azt, hogy kultikus is” – fogalmazott Szili, aki megemlékezett Halzl Józsefről, valamint kiemelte a mentorprogram fontosságát: magyarországi önkormányzatok és magánszemélyek segítik a határon túli magyar gyermekek oktatását.
Parlamenti dialógus a határokon átívelően
A nemzeti összetartozás napi eseményekkel párhuzamosan zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma is. Szili Katalin büszkén emlékezett vissza arra, hogy ő alapította a fórumot 2005-ben, és azóta is „parlamenteken túlnyúló, állandó intézménnyé” vált.
A fórum egyik célja a párbeszéd: „Tudunk-e egyfajta nemzeti minimumot teremteni bizonyos kérdésekben?” – tette fel a kérdést Szili, majd hozzátette: fontos lenne, hogy a nemzeti ügyek ne legyenek pártpolitikai csatározások tárgyai. A fórum nyilatkozatai rendszeresen kiállnak a kárpátaljai magyarok, a vajdasági és erdélyi közösségek mellett, és aktuálisan az orosz–ukrán háború fényében a kárpátaljai magyarok védelmét hangsúlyozzák.
A nemzetstratégia 15 éve – ideje leporolni?
Szili felvetette, hogy a 2011-ben született nemzetstratégia jövőre lesz 15 éves, és ennek apropóján „érdemes lenne átnézni, mi az, amit teljesítettünk, és mit kell még megvalósítani”. Ez egy szakpolitikai önreflexióra hívó gondolat volt, amellyel a parlamenti pártok figyelmét kívánta felhívni az elvégzendő feladatokra.
A székelyek ügye az Európai Unióban: „Teljesen jogos kérés”
Szili Katalin részletesen beszámolt a Székely Nemzeti Tanács polgári kezdeményezéséről is, amely 1,2 millió aláírást gyűjtött össze az Európai Unióban annak érdekében, hogy az őshonos nemzeti közösségek által lakott tömbterületek nemzeti régióként kerüljenek elismerésre, és így jogosulttá váljanak speciális kohéziós támogatásokra.
„Szerintem egy teljesen jogos kérés” – hangsúlyozta. A kezdeményezésről június végén tartották meg a második parlamenti bizottsági meghallgatást, és szeptemberben várható a döntés.
Diaszpóra és identitás: „Reneszánsza van a magyarságkeresésnek”
A beszélgetés második felében a diaszpórában élő magyar fiatalok identitáskereséséről is szó esett. Szili kiemelte, hogy a Rákóczi Szövetség a nyugati diaszpóra (Amerika, Ausztrália, Nyugat-Európa) fiataljai számára is szervez magyarországi táborokat: „egy kultúrális kapcsolódás”, amely révén a harmadik–negyedik generáció is újra felfedezheti magyar gyökereit.
„Van egyfajta reneszánsza is annak, ahol a fiatalok, akik lehet, hogy nem beszélik a magyar nyelvet, de van egyfajta magyarságtudatuk, keresik az őseiknek a gyökereit.”
Szili példaként említette a zsidó világszövetség tevékenységét is, amely inspirációként szolgált a magyar diaszpórapolitika formálásához. Végül emlékeztetett: „az alaptörvényünk azt mondja, hogy Magyarország és a magyar kormány felelősséget visel a határon kívül élő magyarságért.”
Civil hálózat nélkül nincs valódi összetartozás
A beszélgetés zárásaként Szili Katalin kiemelte, hogy az állami intézkedések mellett elengedhetetlen a civil kapcsolatok és hálózatok fejlesztése: „az összetartozás tényleg a lelkünké kell hogy váljon”. Fontosnak tartotta a személyes élményeket, valódi tapasztalatokat is: a gyerekek találkozzanak határon inneni és túli társaikkal, tanuljanak egymástól és a közös múltról.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
