„Az állatkert ki is nőtte magát” – Hanga Zoltán a városi dzsungel zöld oázisáról
Hőség, kis tigrisek, vízköd és biodóm – minden egy helyen, amit ma az állatkertről tudni érdemes
A PIRKADAT stúdiójában ezúttal Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője volt M. Kende Péter vendége. A beszélgetés középpontjában a nyári kánikula állatkertre gyakorolt hatása, a látogatók komfortérzete, az intézmény múltja, jövője és sokszínű küldetése állt.
Kánikula a város szívében – hogyan hűsít az állatkert?
„Dögmeleg van, 38–39 fok között várható a maximális hőmérséklet” – kezdte Kende Péter, rögtön azzal a kérdéssel folytatva, mit tehet ilyenkor az állatkert a látogatók és az állatok komfortjáért. Hanga Zoltán elmondta, hogy az állatkert igazi „zöld oázis a város betondzsungelében”, a sok növénynek és vízfelületnek köszönhetően enyhébb mikroklímát nyújt.
A látogatók hűsítésére párakapukat állítottak fel, sok helyen ivókutak segítik a frissülést, a vendéglátóhelyeken pedig árnyékos pihenőhelyek várják az embereket.
Állati vízi mókák – pingvinek, orángutánok és párakapuk
A szóvivő színes képet festett arról, hogyan alkalmazkodnak az állatok a hőséghez:
„A pingvinek árnyékoló vitorlák alatt pancsolnak, a szumátrai orángutánok pedig vízsugárral játszanak – rongyokat tömködnek a kifolyóba, elterelik a víz útját. Egyes állatoknak ez inkább játék, mint hűsölés.”
A gyerekek is élvezik a párakapuk játékos lehetőségeit – „elég jól el is bohóckodnak náluk” – jegyezte meg mosolyogva.
Terjeszkedés helyett területvédelem – a budapesti állatkert történeti csapdája
Hanga részletesen ismertette az állatkert területi múltját: 1864-ben még 18 hektáron alapították, ám a 20. század folyamán számos részét elcsatolták – a cirkusz, a Dózsa György út, éttermek rovására. 2013 óta, a Vidámpark területének visszaszerzésével újra elérték az eredeti méretet.
„A világ állatkertjei általában bővülnek – nálunk ez inkább harc” – fogalmazott, hozzátéve: jelenleg a terület megvédése a legfőbb cél, hiszen a cirkusz oldaláról ismét terjeszkedési igények merültek fel.
Pandák, cápák és takinok – mivel hódít a modern állatkert?
A pandák érkezéséről egyelőre nincs konkrétum, de a kínai partnerekkel már vannak előkészületek. Közben más kevésbé ismert állatokat is igyekeznek népszerűsíteni: „Amikor 1990-ben elkezdtünk vörös pandát tartani, sokan az óriáspandát keresték. Mostanra már sokan ismerik a különbséget.”
A legújabb különlegesség a takin, egy himalájai patás, amelyből már kisborjak is születtek.
Emellett a „Cápasuli” program is töretlen sikerrel fut: „Merüléses cápaetetést tartunk – nap mint nap tömegek kíváncsiak rá. Jó lenne hozzá egy nagyobb medence, nagyobb lelátó. Erre már van terv a Biodómban, de a megvalósítás politikai döntésektől függ.”
Oktatás, természetvédelem, műemlékvédelem – küldetéstudattal
„Az állatkert sokkal fontosabb intézmény, mint ahogy elsőre gondolnánk” – hangsúlyozta Hanga Zoltán, utalva arra, hogy az oktatás, a természetvédelem, a kutatás és a kulturális örökség is része az intézmény küldetésének.
Külön kihívás, hogy a műemléki épületek között modern állattartást valósítsanak meg: „A 90-es évek végétől kezdtük a felújításokat, de a legkorábban korszerűsített házak már újra igényelnek beavatkozást.”
Tanulságos állatházi anekdota
A beszélgetés egy kedves történettel zárult: Hanga elmesélte, hogy gyermekének kedvenc állata a vörös panda volt, de az iskolában a tanítónő letorkolta – „ilyen állat nincs”. A szóvivő az állatkert honlapján található információkkal bizonyította az igazát – „de a tanító bocsánatkérése már elmaradt.”
Aki hűsölni, tanulni, csodálkozni, nosztalgiázni vagy csak kikapcsolódni vágyik, annak az állatkert most is ideális célpont – akár pingvinek, akár párakapuk miatt.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
