„Ez nem szakrendelés, hanem közgondolkodás” – Dr. Schwáb Richárd a túlsúlyról, alkoholról, bélbiofilmről és a böjt gyógyító erejéről
Mit tehetünk mi magunk az egészségünkért, ha az egészségügy épp kevéssé ér ránk? Heti Jégbüfé Rangos Katalinnal – vendég: Dr. Schwáb Richárd gasztroenterológus, aki közgondolkodónak vallja magát. Miért nem ajánl még egy pohár bort sem bizonyos esetekben? Miért nem csodaszer az elhízás elleni injekció? Mi az a bél-biofilm és hogyan takarítsuk ki? Mitől kívánja meg a szervezet a zöldséget? És miért jár jobban, aki inkább gyalog megy? Az adás minden percében kézzelfogható életmódtanácsokat kapunk – nem direkt, hanem gondolkodásra késztetve.
Közgondolkodó, nem szakorvos
A beszélgetés azzal indul, hogy Dr. Schwáb Richárd neve alá ezúttal nem orvosi titulus, hanem a „közgondolkodó” megjelölés került. „Nem egy belgyógyászati szakrendelés ez – mondja –, hanem közös gondolkodás arról, hogyan élünk, mit tehetnénk másképp, és mi van már tudományosan is alátámasztva.”
Szerinte az orvosi cím félrevezető lehet, ha nem egyénenként, hanem társadalmi szinten tárgyalnak egészségügyi kérdéseket. A példája világos: „Ez olyan, mint mikor nem egy betegnek adok tanácsot, hanem arról beszélek, hogy a városban élés, a légszennyezés vagy az alkohol hogyan befolyásolja általánosan a betegségkockázatot.”
A dohányzást már száműztük – az alkohol mikor követi?
Dr. Schwáb egyértelmű: „A változtatható betegségkockázatok döntően befolyásolják a civilizációs halálozást.” A dohányzás társadalmi megítélése már szigorú: elzárt trafikok, figyelmeztető dobozok. Az alkoholnál ez még messze nincs így, pedig a tudományos ismeretek már rendelkezésre állnak.
„Ha valaki hetente egy pohár bort iszik és teljesen egészséges, azzal nincs teendő. De ha valakinek volt már vastagbélrákja, vagy magas a HSCRP értéke, akkor még az az egy pohár is kockázatot jelent.”
A HSCRP (high-sensitivity C-reaktív protein) egy gyulladási marker, amely már kis eltéréssel is jelezhet szív- és daganatos betegségekre hajlamosító folyamatokat. Ez itthon is elérhető laborparaméter, TB-finanszírozással.
A bél-biofilm: láthatatlan veszély
Dr. Schwáb szenvedélyesen beszél az utóbbi évek egyik legizgalmasabb felfedezéséről, a vastagbélben kialakuló biofilmről. Ez a nyálkás bevonat károsíthatja a bélflórát, akadályozza a tápanyagok felszívódását, és elősegítheti a daganatos elváltozások kialakulását.
A megoldás? „Nem tükrözni kell, hanem változtatni. A nyers, emészthetetlen rostok – napi fél kiló zöldség – mechanikusan is segítenek eltávolítani a biofilmet.” Itt jegyzi meg, hogy már ételkiszállító céggel is együttműködnek ilyen célzott menük összeállításában.
Fogyás injekcióval? Csak akkor, ha mást is változtatsz
A műsor második felében a GLP-1 analóg injekciók kerülnek szóba, amelyek az utóbbi években valósággal berobbantak az elhízás elleni küzdelembe. Dr. Schwáb is elismeri a jelentőségüket: „Ez az első valóban hatékony gyógyszeres megoldás, ami csökkenti a túlsúlyhoz köthető betegségek kockázatát.”
De egy fontos feltételt hangsúlyoz: „Ha nem társul életmódváltással, akkor hatástalanná válik. Visszahízás, üvegplafon – ezek mind jellemzők, ha valaki pusztán az injekcióra támaszkodik.” A megoldás: strukturált program dietetikussal, health coach-csal, mozgással és zöldséggel.
A mozgás a legjobb gyógyszer
Egy friss amerikai vizsgálatra hivatkozva mondja: „Előrehaladott vastagbélrák után a strukturált mozgásprogram önmagában csökkentette a kiújulás kockázatát.” Ez már nem elmélet, hanem gyakorlati orvosi tény.
És hogy mit jelent a „strukturált mozgás”? Legalább heti 150 perc közepes intenzitású aktivitás – ez lehet séta, biciklizés vagy akár tánc is. „Nem a csúcsteljesítmény számít, hanem a rendszeresség” – hangsúlyozza Schwáb.
A böjt nem ellenség, hanem barát
Rangos Katalin felveti az időszakos böjt kérdését, amelyet – mint mondja – épp Dr. Schwábtól hallott először. A szakember szerint mára elég tudományos bizonyíték gyűlt össze arról, hogy a napi 16:8 vagy 14:10 típusú időablakos evés nem csak biztonságos, de előnyös is lehet.
„Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek így kell étkeznie. De ha valaki túlsúlyos, inzulinrezisztens vagy rosszul alszik, akkor az időszakos böjt segíthet újrahangolni a rendszert.”
És a gyerekek? Zöldséget nem kérnek!
A műsor végén a bölcsődés unokák is szóba kerülnek – főleg azok, akik elutasítják a zöldséget. Schwáb válasza egyszerű és meglepő: „Nem a gyerek választ, hanem a flórája. Ha a bélflóra hozzá van szoktatva a feldolgozott cukrokhoz, akkor azt fogja kívánni.”
A megoldás: gyakori ismétlés, fokozatosság, családi konszenzus. „Lehet túró rudit enni – de ne reggelire, és ne minden nap.”
Konklúzió: nem a tiltás, a tudás a megoldás
A Heti Jégbüfé e különkiadása nem diagnózisokat állít, hanem gondolatokat kínál. Schwáb Richárd közgondolkodóként megpróbálja újraértelmezni az orvos és a társadalom kapcsolatát: „Nem az állam dolga, hogy mindenért feleljen. Nekünk is tennünk kell – sétálva, zöldséggel, kevesebb alkohollal, és több alvással.”
És ha már valami konkrét tanács kellene? A legfontosabb mondat talán ez volt: „A mozgás jobb, mint a gyógyszer.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
