„Két hetet adott Amerika Iránnak” – Dr. Kis-Benedek József szerint most dől el a Közel-Kelet jövője
A Heti TV június 20-i PIRKADAT című műsorában Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés középpontjában az Izrael és Irán közötti feszültség, az amerikai katonai mozgások és az iráni atomprogram álltak. A szakértő szerint a következő két hét döntő lehet a térség jövője szempontjából.
Nem lesz amerikai csapás – egyelőre
Dr. Kis-Benedek elmondta: az amerikai elnök egyelőre nem kíván katonailag beavatkozni az izraeli csapások mellé. Az USA célja, hogy tárgyalásokra kényszerítse Iránt, és a felelősséget átruházta Teheránra: „Ha az irániak azt akarják, hogy tárgyaljanak, akkor le kell állítaniuk a támadásokat.” Ez a kivárási időszak körülbelül két hét – de a szakértő szerint lehet, hogy csak két nap vagy két perc, ha úgy dönt a Fehér Ház.
Izrael célja: az iráni atomprogram megállítása
A beszélgetés során hangsúlyos volt, hogy Izrael célja nem egy rendszerváltás Teheránban, hanem az atomprogram megakadályozása. Kis-Benedek úgy véli, nem reális egy politikai fordulat Iránban, az viszont annál inkább, hogy Izrael szétveri az atomlétesítmények egy részét. Az USA ezt most nem támogatja aktívan, de katonai készenlétben van.
A GBU bunkerrombolók még sosem voltak igazi háborúban bevetve
Szakértői véleménye szerint az amerikaiak sem biztosak benne, hogy a híres GBU típusú, földalatti létesítmények elleni bombák képesek lennének megsemmisíteni a fordói urándúsító központot. „Nem akarják, hogy befürödjenek vele” – fogalmazott. Afganisztánban ugyan már használták ezeket, de nem ilyen mélyen lévő, védett célpontok ellen.
Sugárzásmérő gépek pásztázzák a térséget
Az amerikai hadsereg már bevetett egy olyan speciális repülőgépet, amely sugárzást képes detektálni alacsony repülési magasságból – ennek célja, hogy időben jelezze, ha valahol atomesemény történik. Ez is mutatja: komolyan számolnak az atomfegyverrel kapcsolatos incidensek lehetőségével.
Az iráni válasz: civil célpontok támadása
Dr. Kis-Benedek kitért az iráni rakétacsapásokra is: míg Izrael elsősorban katonai célpontokat támad, Irán kórházakat, civil létesítményeket is célba vesz – például a bérsévai kórházat, ahol jelenleg több száz sebesültet ápolnak. A nemzetközi jog szerint ez súlyos megsértése a háborús szabályoknak.
A régió többi állama: csendes beleegyezés
A szakértő szerint az Izraelt körülvevő államok – még ha hivatalosan nem is támogatják – csendben örülnek, ha Irán atomfegyver nélkül marad. Nem akarnak aktív résztvevői lenni a konfliktusnak, de nem is bánják, ha Izrael katonailag gyengíti Teheránt.
Az iráni atomprogram valóságos – nem lehet elbagatellizálni
A nemzetközi közösség és az ENSZ Atomenergia Ügynöksége is megerősítette, hogy Irán jelentős mennyiségű 60%-os dúsítású uránt halmozott fel. Ez elegendő lehet akár 15 atomfegyver előállításához, és Kis-Benedek szerint „már rég elrejtették ezeket biztonságos helyeken”. A föld mélyén rejlő létesítményekről senkinek nincs pontos információja.
Kína és Oroszország is aggódik
Bár időnként Moszkva felajánlja, hogy tárolná az iráni uránt, ez szerinte csak kommunikációs játék: „Sem Kína, sem Oroszország nem akar egy atomfegyverekkel rendelkező Iránt a térségben.” Ennek ellenére Irán nem fogja kiszolgáltatni magát, és saját területén rejti el a kritikus anyagokat.
Összegzés: nem a világbéke hete jön
A beszélgetés végén Dr. Kis-Benedek összefoglalta: egyelőre nem várható amerikai beavatkozás, de a katonai készültség maximális. Irán és Izrael között fokozódik az eszkaláció, a nyugati világ pedig kivár. A következő napok, hetek akár sorsfordítók is lehetnek a közel-keleti biztonsági helyzet szempontjából.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
