„A migráció nem áll meg” – Bakondi György szerint Európa sorsa a határkerítéseken dől el
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója volt a vendége a Heti TV PIRKADAT című műsorának. A Breuer Péterrel folytatott beszélgetés középpontjában az izraeli–iráni háború migrációs hatásai, a Közel-Kelet átrendeződése, az európai menekültpolitika kudarcai és a magyar határvédelem állapota állt. A szakértő világossá tette: a háborúk által kiváltott népvándorlások már most érezhetők, és Európa válasza egyelőre nem több, mint politikai sodródás.
Az iráni döntések új menekülthullámot indíthatnak el
Bakondi György szerint az iráni kormány már a háború előtt is jelentős migrációs mozgásokat generált azzal, hogy megkezdte az országban tartózkodó afgánok hazatoloncolását. Ezek az emberek korábban megtelepedtek Iránban, de most újra útra kelnek – ezúttal Európa felé. A török hatóságok is reagáltak: falépítéssel erősítették meg a keleti határt.
„Azok is elindulnak, akik eddig nem akarták végigjárni az illegális migrációs útvonalat” – magyarázta. Az izraeli légicsapások és a háború eszkalációja pedig tovább súlyosbíthatja a helyzetet, hiszen nemcsak menekültekről, hanem „szebb világot kereső emberek” tömegeiről is szó van.
Törökország, Szíria és Libanon: újrainduló migrációs gócok
A háborús események miatt egyre nagyobb a nyomás a térség államain. Törökországban mintegy 3-3,5 millió szíriai menekült él, akiknek visszatelepítését a török kormány már megkezdte. Szíriában védett övezeteket és lakásokat építenek, de nem mindenki akar hazatérni – sokan inkább Európát választanák.
Libanonban is forrpont alakult ki: a többgenerációs palesztin menekültek közül egyre többen indulnának tovább. Eközben a Száhel-övezetben meggyengült a korábban működő „szűrőszerep”, amely feltartóztatta a fekete-afrikai migrációt. Ez a védelmi vonal már nem működik.
Európa migrációs politikája: káosz és kettős mérce
Bakondi kritikusan beszélt az Európai Unió migrációs politikájáról, amely szerinte nem tudott válaszolni az új kihívásokra. „A nemzetállamok próbálnak megoldásokat találni” – mondta, példaként említve Franciaországot, ahol a La Manche csatornán keresztül tömegek próbálnak eljutni Angliába.
A brit kormány, amely afrikai menekülttáborokban akarta elbírálni a kérelmeket, ideiglenesen megállította az áramlást – de az új baloldali kormány döntése nyomán az újraindult. Olaszország hasonló módon Albániába akarta vinni az illegális bevándorlókat, de az EU Bírósága ezt jogellenesnek ítélte.
A főtanácsadó szerint ezek az egyedi intézkedések előrevetítik, hogy a migrációs paktum politikája „téves irányba viszi” az EU-t. Reményét fejezte ki, hogy a nemzetállamok fellépései megváltoztathatják a közösségi politikát is.
Magyarország: növekvő nyomás, határozott válasz
A magyar határon is érzékelhető a helyzet romlása. 2024 első felében 1600 migránst fogtak el, 2025 azonos időszakában ez a szám már 6600 volt. Bakondi hangsúlyozta: ezek az emberek nem menekültek, hanem illegális bevándorlók, akik okmányok nélkül próbálnak bejutni.
„Visszakísérjük őket a kerítés túloldalára” – mondta. A magyar gyakorlat szerint a valódi menedékkérőknek Belgrádban kell benyújtaniuk kérelmüket. Ez a rendszer az Európai Unió szerint jogsértő, Magyarországot emiatt napi bírság sújtja. „Ha mindenkit beengednénk, értelmét veszítené a tíz éve bevezetett határrezsim” – fogalmazott.
Uniós támogatás: kerítések kettős mércéje
Bakondi szerint az Európai Unió továbbra sem finanszírozza a magyar határkerítést, miközben más tagállamok – például Lengyelország, Bulgária, Litvánia – kerítéseihez bőkezű támogatást ad. „Egyértelmű a kettős mérce” – jelentette ki.
Rámutatott arra is, hogy Lengyelországban, amíg konzervatív kormány volt, ugyanilyen szankciókat kaptak, de az új baloldali kormány megalakulása után azonnal feloldották az uniós eljárásokat, és megérkeztek a pénzek. Ebből szerinte világosan látszik, hogy az uniós pénzek kérdése politikai nyomásgyakorlás része.
Menekültek és migránsok: világos különbségtétel
Végül Bakondi hangsúlyozta: Magyarország továbbra is támogatja azokat, akik a háború elől valóban menekülnek – mint az ukránok, akiknek gyermekeit iskoláztatják, akiket ellátnak és integrálnak. De azokat, akik szervezett bűnözés segítségével, iratok nélkül próbálnak bejutni, továbbra is megállítják.
A szakértő szerint Európa csak akkor maradhat biztonságos és élhető, ha saját érdekeit veszi figyelembe – nem ideológiai dogmákat, hanem az emberek valódi biztonsági és szociális igényeit. És ehhez a határok védelme elengedhetetlen.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
