„A gyerekorvos nem Google – de tudja, mit kérdez a szülő”: Dr. Póta György a magyar gyermekellátás kihívásairól
A PIRKADAT vendége Dr. Póta György gyermekorvos volt, aki három évtizede szolgálja a csepeli közösséget. A stúdióbeszélgetés során nemcsak a gyerekgyógyászat napi kihívásairól esett szó, hanem arról is, hogyan változott meg a szülők viszonya az orvoshoz az okostelefonok és a „Google-doktor” korában. Breuer Péter kérdései nyomán szó esett az ügyeleti rendszer torzulásairól, a nyári hónapok fertőzéseiről, a fejlődési problémák felismeréséről és arról is, miért nélkülözhetetlen az orvos–szülő kapcsolat bizalma.
A titok: figyelem, lelkiismeret és türelem
Dr. Póta György praxisában mára már nemcsak a hajdani gyerekek, hanem az ő gyerekeik – sőt, unokáik – is megfordulnak. Sikerének kulcsát nem valamilyen rendkívüli tudásban látja, hanem abban, hogy „a gyerekekért érzett felelősség, a lelkiismeretesség és a szeretet” legyen az orvos hozzáállásának alapja. Hozzátette: „A gyerekekkel való kommunikációban nem lehet félvállról venni semmit.”
Az is szóba került, hogy a szülők egyre többször próbálnak „online diagnózist” felállítani – de Póta szerint ez nem feltétlenül baj. „A hozzám járók nagy többsége megkérdezi, amit olvasott. Visszakérdez, és meg is kapja rá a választ.” Szerinte ez a párbeszéd adja az orvos–szülő kapcsolat gerincét.
Az új ügyeleti rendszer árnyoldalai
Az új ügyeleti rendszer gyakorlati következményeiről is részletesen beszélt. A triázsolás bevezetése a gyerekorvosok számára azt jelenti, hogy csak a súlyossági skálán alacsonyabb szintű esetek kerülnek hozzájuk – ezek túlnyomó része olyan panasz, ami akár el is kerülhette volna az ügyeletet.
Póta doktor elmondta: sok beteg azért jelenik meg az ügyeleten, mert nem jut be a háziorvoshoz időben, vagy mert „még mindig a covidos idők örökségeként” távolságtartóan kezelik a személyes vizitet. Az orvosok egy része a telefonos vagy e-mailes ellátást preferálja, de ez gyakran nem elég a beteg számára – „ha nem múlik gyorsan a baja, a személyes jelenlét ad biztonságot”.
Nyáron nem az influenza, hanem a gomba támad
A nyári hónapokról azt gondolnánk, hogy a gyerekorvosoknak főszezon, de éppen ellenkező a helyzet: „A forgalmunk visszaesik a harmadára. Egyrészt nincs iskolai igazolás-kényszer, másrészt kevesebb a közösségi fertőzés.” A strandolás és a vízparti nyaralás azonban új problémákat szül: bőr- és szemészeti problémák, valamint kislányoknál nemiszervi fertőzések ugrásszerűen nőnek, amikor a meleg vízben egész nap pancsolnak.
Póta szerint a természetes vizek – Balaton, Velencei-tó – szintén fertőzésveszélyesek lehetnek a magas hőmérséklet miatt. „Ahol 35 fokos a víz és a gyerekek egész nap benne játszanak, ott megugrik a hányás-hasmenéses és bőrfertőzéses esetek száma.”
Fejlődésfigyelés – a feledésbe merülő feladat?
Póta doktor szerint az orvos egyik legfontosabb, mégis háttérbe szoruló feladata a gyermekek fejlődésének követése. Ehhez azonban megfelelő rendszerre lenne szükség – például az egykor jól működő védőnői hálózatra, ami ma már sok helyen formálissá vált. „A gyógyító-megelőző ellátás csak akkor működhet, ha a megelőzésre valóban van idő és figyelem.”
Az interjú zárásaként szóba került egy új, a Heti TV-n induló minisorozat is, amely a meddőség megelőzésére koncentrál – a gyermekgyógyászat és a szülészet határterületeit érintve.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
