„Túl vagyunk a csúcson, de még messze a biztonság”: Kiss Ambrus a főváros pénzügyi válságáról
A PIRKADAT június 12-i adásában Breuer Péter vendége Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes volt, aki a főváros aktuális pénzügyi helyzetéről, a költségvetés újraszabásáról és a Rákosrendező körüli kormányzati lépésekről beszélt. Bár szerinte a pénzügyi összeomlás veszélye egyelőre elhárult, a főváros helyzete továbbra is súlyosan instabil.
„Már nem csúszunk lefelé, de kapaszkodunk”
A főpolgármester-helyettes a költségvetési válság kiindulópontjaként a törvénysértően elfogadott 2024-es fővárosi büdzsét jelölte meg, amelyet a Kormányhivatal támadott meg. A bírósági ítélet kimondta, hogy újra kell húzni a kiadási oldal számait. Kiss szerint ez nemcsak technikai feladat, hanem lényegi újratervezés. A fővárosi önkormányzat jelenleg is dolgozik ezen a módosításon, amit a júniusi közgyűlésen fognak beterjeszteni.
Kiss elismerte, hogy az év elején valóban kritikus helyzet alakult ki, de szerinte „túl vagyunk a csúcsponton, elkerültük az összeomlást”. Ennek ellenére hozzátette: „nem a biztos partra értünk, csak már nem sodródunk olyan gyorsan”.
Rákosrendező: a főváros és a kormány nem egy nyelvet beszél
A beszélgetés egyik központi témája a Rákosrendező területének visszavásárlása volt. Kiss Ambrus szerint a kormány szándékaival ellentétben nem történt érdemi egyeztetés a fővárossal. Mint mondta, „nem lehet úgy 50 milliárd forintot elkölteni, hogy nem ülünk le az asztalhoz”.
A főváros azt szeretné, ha a Rákosrendező körüli projekt egy Budapest egészét szolgáló közösségi közlekedési fejlesztés lenne – nem pedig egy, az állam által kiszervezett, zárt beruházás. Ugyanakkor a városvezetés álláspontja az, hogy önkormányzati hatáskörű területeken nem lehet állami projektet végrehajtani a főváros egyetértése nélkül.
Nincs vezető, mégis megy a munka?
Kiss Ambrus szerint a cégvezetői posztokra kiírt pályázatok valóban elakadtak, és vannak olyan cégek, amelyeknél jelenleg nincs kinevezett vezető. Ugyanakkor leszögezte: „a főváros nem bénult le, a szervezeti rend működik, van megbízott vezetés, döntések születnek”.
Arra a felvetésre, hogy ez a helyzet hátráltathatja-e a beruházásokat, Kiss válasza kettős volt: egyrészt elismerte, hogy „a cégvezető hiánya nem optimális”, másrészt hangsúlyozta, hogy „a döntések legnagyobb része nem a vezetők személyétől, hanem a politikai konszenzustól függ”.
A politikai térképen patthelyzet
A fővárosi közgyűlésben jelenleg egy törékeny egyensúly áll fenn, amit a Karácsony Gergely által vezetett városvezetés a Tisza Párt és a Vitézy Dávid-féle képviselők alkalmankénti támogatásával próbál fenntartani. Kiss szerint ebben a képlékeny helyzetben minden egyes előterjesztésnél újra és újra meg kell találni a politikai többséget, ami kimerítő és instabil működéshez vezet.
Az is kiderült, hogy bár a főváros továbbra is súlyos terheket visel – például az iparűzési adóból befolyó összeg jelentős részét elvonja a kormány szolidaritási hozzájárulás formájában –, egyelőre nincs olyan érdemi kormányzati szándék, amely valódi segítséget nyújtana a budapesti működéshez.
A főváros nem a padlón van – de térdel
Kiss Ambrus interjúja egy olyan fővárosi vezetés képét mutatta, amely próbál talpon maradni a szűkülő mozgástér, a politikai erőviszonyok és a pénzügyi nehézségek közepette. Az állam felől érkező nyomás – legyen szó a költségvetésről, a szolidaritási adóról vagy a stratégiai projektekről – folyamatos, de a városvezetés igyekszik tárgyalni és mozgósítani a megmaradt eszközeit.
A főpolgármester-helyettes összegzése szerint „most nem szabad elengedni a kormány kezét”, de az sem járható út, ha a kormány „a saját logikáját akarja ráerőltetni a városra”. A kompromisszum keresése tehát folytatódik – miközben a működéshez szükséges pénz óránként fogy.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
