PIRKADAT Osváth Saroltával: Pelle János

„A kis magyar zsidó gyerek, aki az életét adja a grundért” – Molnár Ferenc életművéről beszélgetett Pelle János és Osváth Sarolta

Egy elfeledett klasszikus a világirodalom színpadán

A PIRKADAT június 11-i adásában Osváth Sarolta vendége Pelle János író, irodalomtörténész volt, aki legújabb, még nyomdában lévő kötetéről mesélt a nézőknek. A könyv címe: Molnár Ferenc és a konvencionális hazugságok. Ez a provokatív cím nem pletykaalapú életrajzot takar – bár lesz benne „szaftos” rész is –, hanem Molnár Ferenc életművének irodalmi-ideológiai újraértelmezését.

„Ez az életmű, akármilyen meglepő, semmiféle érdemértékelést és elemzést nem kapott. Se a humoreszkjei, se a kabarétréfái, se a színdarabjai” – hangsúlyozta Pelle. Miközben Molnár a 20. század legismertebb magyar szerzője volt külföldön – darabjait játszották Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Angliában és az Egyesült Államokban is –, a magyar kritika részben mellőzte, vagy épp elutasította, mint „polgári dekadens” szerzőt.

A Pál utcai fiúk zsidó olvasata

A beszélgetés egyik legerősebb pillanata, amikor Pelle János így fogalmazott:
„Teljesen világos, hogy a Nemecsek egy kis magyar zsidó gyerek, aki az életét feláldozza a grundért. A grund a haza.”
A történet ebben az olvasatban az asszimiláció irodalmi példázatává válik. Pelle szerint a Pál utcai fiúk központi alakja „többé-kevésbé a kis Najman Ferenc”, azaz Molnár Ferenc fiatalkori önarcképe, aki Lónyay utcai protestáns gimnáziumi éveinek élményeit írta bele a regénybe.

A történet nem pusztán gyerekregény: „A Boka figurája többé-kevésbé Kossuth Lajosról mintázott, idealizált vezér.” Ugyanakkor Nemecsek halála – aki tüdőgyulladásban hal meg, miután megmártózik az ellenséges árokban – Pelle szerint az asszimiláció tragikus árára utal.

A háttérben Max Nordau – asszimiláció vagy cionizmus?

A kötet címében szereplő „konvencionális hazugságok” a Max Nordau-féle társadalomkritikára utalnak. Nordau, Herzl Tivadar mellett a modern cionizmus egyik atyja volt, és barátság fűzte Molnár családjához. Pelle elmondta:
„Molnár Ferenc személyesen ismerte Max Nordaut, akinek az A kultúremberiség konvencionális hazugságai című könyve mélyen hatott rá.”
Ám míg Nordau végül a cionizmus eszméje mellett köteleződött el, Molnár életműve éppen ennek ellenében született: „A művei annak a bizonyítására szolgálnak, hogy az asszimiláció Magyarországon lehetséges – szemben a cionista gondolattal, amit Molnár nem tartott elég hazafiasnak.”

Mellőzött kanonizáció, elmaradt újrakiadások

Osváth Sarolta személyes példával is alátámasztotta a probléma súlyát: „Magyar szakosként mi csak a Pál utcai fiúkat tanultuk, és úgy tanították nekünk, hogy Molnár egy külföldön élő polgári dekadens író – ezzel el is volt intézve.” Pelle rámutatott:
„Molnár műveit sem új kiadásban, sem összkiadásban nem publikálták magyarul. A színházak kéziratokból vagy régi kiadásokból játszották.”

Mára a helyzet némileg javult: a régi szövegek digitális könyvtárakból elérhetők, de az életmű rehabilitációja még hátravan. Pelle célja épp ennek elindítása.

A Radnóti-párhuzam: hazáért halt zsidók

A Pál utcai fiúk értelmezésének egy másik dimenzióját Pelle Radnóti Miklóssal állította párhuzamba: „Nem véletlen, hogy az összes zsidó származású magyar író közül Radnóti a legnépszerűbb. Ő is az életét adta a hazáért, és végigmagyarnak vallotta magát.” Ebben a fénytörésben Nemecsek hősi halála és Radnóti tragédiája egyazon irodalmi–történelmi szimbólumrendszerbe illeszkedik.

„Nem pletykakönyv” – az életmű a fókuszban

Bár Osváth felvetette, hogy Molnár Ferenc életében „eléggé szaftos történetek” is találhatók, Pelle leszögezte: „Nem az életrajzi pletykák dominálnak. A könyv célja az, hogy végre az életművel foglalkozzunk.” Ennek része az irodalomtörténeti újraértékelés és az eszmetörténeti beágyazás is.

A könyvbemutatót a beszélgetés szerint két nappal az adás utánra tervezték, de a kötet nyomdai csúszása miatt a bemutató sorsa még bizonytalan. Egy biztos: ha megjelenik, az egyik legfontosabb újraírása lesz a magyar irodalmi kánonnak – a „polgári dekadensként” megbélyegzett Molnár Ferenc visszavétele a nemzeti kultúrába.

 

A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.