„A Pride tiltott gyümölccsé vált” – Nagy Attila Tibor a parlamenti nyárról, Tiszáról és DK-ról
A PIRKADAT vendégeként Nagy Attila Tibor politikai elemző a költségvetési vitától a magyarországi Pride jövőjén át a közvélemény-kutatások hitelességéig elemzett. Külön fejezetet szentelt Magyar Péter romániai szereplésének és a DK előtt álló politikai kihívásoknak.
A nyári szünet előtt: költségvetés igen, átláthatóság nem
Az Országgyűlés várhatóan megszavazza a 2025-ös költségvetést még a nyári szünet előtt, de az átláthatósági törvénytervezet – amely az EU-s pénzek feltételének számít – őszre csúszik. Nagy Attila Tibor szerint az sem biztos, hogy ez a törvény egyáltalán átmegy: „meglehetősen sok a probléma még a Fidesz frakción belül is, több jogi probléma meg politikai probléma vetődött fel”.
A nyári uborkaszezon szerinte idén sem lesz uborkamentes: „Tavaly is láthattuk, hogy a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter ügyesen a maga javára tudta használni az állami közszolgáltatások működési zavarait.”
Erdélyi lépések: siker vagy mellélövés?
Magyar Péter nagyváradi beszédét Nagy előrelépésként értékeli: „Nem nagyon szoktak merni magyarországi ellenzéki politikusok kimenni Erdélybe vagy a Partiumba. Ehhez képest én előrelépésnek értékelem Nagy Magyar Péter nagyváradi beszédét.” A gyalogos „egymillió lépés” akcióról is pozitívan nyilatkozott, még ha kezdetben szerény volt is az érdeklődés.
Pride a Kincsem Parkban?
A kormány Pride-ellenes kommunikációja „ketyegő bombát” kreált az idei rendezvényből. „Nagyon sokan lesznek most a Pride-on, mert azáltal, hogy belevonta ezt a rendezvényt a tiltásnak a légköre, tiltott gyümölccsé vált.” Jogi értelemben még nincs betiltva az esemény – a rendőrség hivatalos tiltó határozata és a Kúria megerősítése hiányzik. A bizonytalanság azonban máris felerősítette az érdeklődést.
Közvélemény-kutatások: torz tükrök?
„A 2022-es választás nem volt a közvéleménykutató cégek diadalmenete” – fogalmazott Nagy. Egyes intézetek akár 15 százalékpontos tévedést is produkáltak. A tendencia azonban szerinte jól látható: „azért elég jól eltalálták a 2022-es kutatások is, hogy a Fidesz-KDNP nyerésre áll.”
A mostani mérések szerint a Tisza előnye megmutatkozik – de nem mindegyik kutatóintézet mutat egyértelmű különbséget. A bizalom megingása nemcsak magyar, hanem nemzetközi jelenség, ám „általános tendenciát azért még mindig tudnak mérni.”
A DK és Dobrev dilemmája
A Demokratikus Koalíció elnöki tisztségét újra Dobrev Klára tölti be, aki ugyan korábbi sikerek részese is volt, de az utóbbi időszak inkább visszaesést hozott. „Nehéz elhinni, hogy az a Dobrev Klára lesz majd sikeres, aki férjével együtt mégiscsak részese volt a kudarcoknak” – fogalmazott Nagy.
Ráadásul, ha a választási verseny egyre inkább Orbán Viktor és Magyar Péter párharcává redukálódik, „akkor nem lesz könnyű a DK-nak magát megkülönböztetni ebben a versenyben.”
Mi lesz a baloldallal?
Felvetődött az ellenzéki pártok összefogása is, de Nagy szkeptikus: „A többi tömörülés támogatottsága lassan már mérhetetlenné válik.” Az MSZP-t egyes kutatók már 0%-ra mérik, míg a DK néha 5% fölé kerül – de az áttörés lehetősége gyengül, ha a választás bináris szavazássá válik Orbán és Magyar között.
A végső eshetőség sem kizárt: Orbán marad, és a Tisza „csak” ellenzéki pártként kerül be, ám ebben az esetben a kiábrándulás gyors és súlyos lehet a választók között.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
