„A tudományos igazság mindig túlmutat a vitákon” – Seuso-kincs, Nikai zsinat és a történelem titkai egy izgalmas könyv kapcsán
A június 9-i PIRKADAT adásában Breuer Péter vendégei két kiváló tudós, Prof. Dr. Rugási Gyula filozófus és Dr. Nagy Mihály régész, történész, filológus voltak. A beszélgetés apropóját Nagy Mihály frissen megjelent könyve adta, amely a 1700 évvel ezelőtti nikai zsinat korszakát és szellemi hátterét mutatja be – regényes, mégis tudományosan hiteles formában.
Nemcsak történelemrajongóknak
„Ez nem egy sima termékmegjelenítés” – figyelmeztetett Breuer Péter a beszélgetés elején. A könyv, amely március végén jelent meg, és amelyet most számos bemutatón népszerűsítenek, olyan olvasmány, amely valóban gondolkodásra ösztönöz – hangsúlyozta Dr. Nagy Mihály. Mint elárulta, a mű alapötlete a Seuso-per során született: „Ott tanultam meg, mennyire nehéz bonyolult dolgokat egyszerűen elmagyarázni”.
Az volt a célja, hogy a korszak szellemiségét „minél szélesebb rétegek számára átélhetővé tegye”, még akkor is, ha a történettudomány szigorúan objektív, míg egy regény szükségképpen szubjektív.
A filozófus szemével
Prof. Rugási Gyula szerint a könyv többféle műfajhoz is közel áll: „Egyrészt történelmi regény, másrészt bölcsészregény. Olyan, mint a Szalambó volt Kartágó kapcsán – sokan onnan ismerték meg a korszakot”. Hozzátette: „Az affinitás és a szomjúság fontosabbak ma, mint maga a lexikális műveltség.”
Arra a kérdésre, hogy vajon a hallgatók az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetemen mennyire tudnák élvezni a könyvet, a professzor bizakodóan válaszolt: „A művelődéstörténet szakos hallgatók nagyobbik része igen. Egy kicsit is művelt ember nem kerülheti meg Konstantin korát.”
A zsidóság és a Nikai zsinat kapcsolata
A beszélgetés egyik legizgalmasabb pontja volt annak a kérdésnek a tárgyalása, hogy hogyan viszonyult a Nikai zsinat a zsidósághoz. Rugási Gyula szerint: „A zsinat krédója és dogmái végleg el kívánták választani a kereszténységet a zsidó gyökerektől – szándékosan vagy sem.”
Hangsúlyozta, hogy Árius tanításai, amelyek a Fiú és az Atya viszonyát időbeliségben láttatták, valójában akadályozhatták volna ezt a szétválasztást.
Dr. Nagy Mihály hozzátette: „A korszak püspökeinek többsége valójában nem is értette a vita teológiai mélységeit. Konstantin császár számára pedig a birodalom egysége volt az elsődleges cél, nem a dogmatikai finomságok.”
A Seuso-kincs tanulságai
A műsor során szóba került természetesen a Seuso-kincs is, amelynek kapcsán Nagy Mihály sokáig kutatóként dolgozott. Mint elmondta: „A tárgyalási technikákhoz mások jobban értettek, engem a tárgyak és a történetük érdekeltek”.
Rugási professzor szerint: „Rendkívüli dolog ilyen gazdag és értékes gyűjteményt látni, különösen azok számára, akik jellemzően csak könyvtárakban kutatnak”.
Abban egyetértettek, hogy a kincs nemzeti büszkeségünket erősíti: „Pannóniában már ekkor is ilyen szintű tárgykultúra létezett” – mondta Rugási.
Aktualitás és tanulságok
A beszélgetés egyik zárókérdése arra vonatkozott, hogy a mai politikusok mennyire ismerik azokat a háttérvitákat, amelyekről a zsinaton döntöttek. Rugási frappánsan megjegyezte: „Ma is érvényes: aki képes jó tanácsadókkal körülvenni magát, annak nyert ügye van.”
A professzorok egyetértettek abban is, hogy a könyv olvasmányos, sőt szórakoztató, bár Dr. Nagy Mihály szerényen úgy vélte: „Ez nem strandkönyv”. Breuer Péter viszont zárásként kiemelte: „Végre egy könyv, amiről nem a villamosokról vagy a nyugdíjról beszélünk, hanem a gondolatok világáról.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
