Európa kettészakad az energiapolitikában – fordulat az orosz szankciók ügyében
Magyarország és Szlovákia után Franciaország és Belgium is elutasítja az orosz energiára kivetett teljes embargót – jelentette be nemrég a Politico. Dr. Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője a PIRKADAT adásában világította meg a fordulat hátterét.
Brüsszelben hónapok óta próbálják keresztülvinni az orosz energiaimport teljes tilalmát – ám egyre többen látják be, hogy a szankciók nem a kívánt célt érik el, viszont az európai gazdaságot súlyosan gyengítik. Hortay szerint a legújabb fejlemény, hogy már a francia és a belga kormány is nemet mondott a tervre, Belgium konkrétan hiányzó hatásvizsgálatokra hivatkozva. Magyar szempontból ez kedvező fordulat, hiszen a bizottság a szankciókat „kereskedelmi intézkedésként” próbálja álcázni, hogy egyhangú döntés helyett elég legyen a minősített többség – így viszont új szövetségi háló alakulhat a pragmatikus tagállamokból.
Hortay kiemelte: a jelenlegi energiaválságban nem kevesebb, hanem több energiára lenne szüksége Európának, nem áremelésre, hanem árleszorításra. Ebben a helyzetben diverzifikációra, nem tiltásokra volna szükség – s ebben most már Franciaország is egyetért.
Német nukleáris fordulat – vagy csak félszívű gesztus?
A német energiapolitika is enyhe irányváltást mutat. A zöld kormány ugyan nem nyitja újra a bezárt atomerőműveket, de már nem gáncsolja az uniós nukleáris fejlesztéseket. Hortay szerint ez szimbolikus, de fontos előrelépés, különösen akkor, amikor a világban – az USA-ban, Kínában – épp nukleáris reneszánsz zajlik.
Az amerikai törekvések például most az adatközpontok növekvő áramigényét is figyelembe veszik: a mesterséges intelligencia által gerjesztett villamosenergia-igények kielégítéséhez masszívan fejlesztik a nukleáris kapacitást is. Európában ehhez képest lassú a haladás, miközben az uniós versenyképesség épphogy csökken.
Elektromos autók: miért torpant meg a növekedés?
Az elektromos autózás korábbi lendülete is megtorpant. Hortay ennek fő okát a csökkenő állami támogatásokban és a lelassult infrastruktúra-fejlesztésekben látja. Egyre több ország szigorítja költségvetését, így kevesebb forrás jut az elektromos járművek ösztönzésére. Közben a töltőhálózat kiépítése sem tart lépést a szükséges ütemmel, ami bizonytalanságot okoz a vásárlók körében.
Vámháború: újabb fenyegetés az európai gazdaságra
A globális vámháborús fenyegetés is nehezíti a helyzetet. Bár a pontos következményeket még nem lehet számszerűsíteni, Hortay szerint világos, hogy az EU, mint a világkereskedelemre leginkább kitett térség, súlyosan megsínylené az eszkalációt. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy Brüsszel inkább a deeszkaláció felé mozdítsa a folyamatokat.
Leszakadó politikai elit
A beszélgetés végén a szakértő az EU Projekt konferencia legfőbb tanulságait is megosztotta: a Századvég kutatásai szerint az európai politikai elit álláspontja egyre távolodik a lakosság véleményétől. Az olyan kulcskérdésekben, mint Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása, például nincs meg sem az egyhangúság, sem a minősített többség, a lakosság pedig számos tagállamban inkább elutasító.
Hortay szerint mindez azt mutatja: a brüsszeli döntéshozóknak sokkal inkább a polgárok elvárásaihoz kellene igazítaniuk az uniós politikát.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
