„Az irániak hónapok, hetek alatt hat atombombát is előállíthatnak” – Dr. Kis-Benedek József a PIRKADAT-ban a közel-keleti feszültségekről
Az iráni atomprogram, izraeli katonai tervek, amerikai terrortámadások, jemeni rakéták és az ENSZ bénultsága – Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő aktuális világpolitikai körképet adott a PIRKADAT június 3-i adásában. A helyzet képe nyugtalanító: Irán hónapokon, heteken belül képes lehet atomfegyverre, az USA-ban is nő a terrorveszély, és a nemzetközi közösség cselekvési mozgástere korlátozott.
„Amerika naivan hiszi, hogy leállíthatja Iránt”
Breuer Péter első kérdésére Kis-Benedek egyértelmű választ adott: „Az amerikaiak folytatják a tárgyalást az irániakkal, de én úgy látom, hogy mindkét fél arra játszik, hogy minél tovább húzódjanak ezek a tárgyalások.” Szerinte Irán nem fog lemondani az urándúsításról: „Ők semmiképpen nem mennek bele abba, hogy a rakétafejlesztést és az atomprogramot összekössék.”
Hangsúlyozta: „Nagyon komoly vita van az amerikaiakkal. Ők naivan azt gondolják, hogy rá tudják venni az irániakat arra, hogy leálljanak akár a polgári célú fejlesztésekkel is. Hát ez nem fog működni.”
Izrael egyedül nem képes csapásmérésre
A helyzet az izraeli oldalon sem megnyugtató. „A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette, hogy nagyon közel vannak az irániak ahhoz, hogy legalább hat darab atombombát elő tudjanak állítani. Ez hónapok, esetleg hetek kérdése.”
Izrael katonai lehetőségeiről elmondta: „Nem tudják megtámadni azt a létesítményt, amely a föld alatt van, meglehetősen mélyen, mert nincs hozzájuk olyan bunkertörő bomba.”
Ezért kiemelte: „Izrael mindenképpen rá van szorulva amerikai támogatásra. Ha Irán ellencsapást hajtana végre, akkor abban is szükségük lenne az Egyesült Államokra.”
USA: növekvő terrorveszély a zsidó közösségek ellen
Breuer a washingtoni izraeli követségi alkalmazottak meggyilkolására és a coloradói terrortámadásra is rákérdezett. Kis-Benedek szerint: „Ez a palesztin által végrehajtott merénylet összefüggésben van azzal, ami Gázában történik.”
Az amerikai belbiztonsági helyzetről így vélekedett: „Nincs a világon annyi rendőr, meg annyi titkosszolgálat, akik ezt meg tudnák előzni.” A konkrét támadóról – egy vízumát túllépett, FBI által ismert egyiptomi férfiról – úgy fogalmazott: „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez egy teljes mértékben magányos merénylő lenne. El tudom képzelni, hogy célzottan telepítették az Egyesült Államokba, és amikor szükség van rá, akkor használják.”
Jemenből továbbra is özönlenek az iráni rakéták
A hutik rakétatámadásai Izrael ellen is szóba kerültek. Kis-Benedek világosan fogalmazott: „Megsemmisítették ugyan a kikötői fogadóhelyeket, de nem lehet teljesen megakadályozni a tengeri forgalmat. Iránból bőségesen lehet odaszállítani különböző állapotban lévő rakétákat.”
Hangsúlyozta: „Ezek iráni rakéták, tengeri úton kerülnek a hutik kezébe. Az utánpótlás folyamatos.” Felhívta a figyelmet: „Ha Ukrajnában is lehet ilyeneket csinálni, akkor miért ne lehetne ott, ahol támogatják ezt a tevékenységet?”
ENSZ: bénultság a Biztonsági Tanácsban
Végül Breuer rákérdezett az ENSZ szerepére is. Kis-Benedek elmondta: „A kéksisakosok sok helyen ott vannak, de csak akkor mehetnek, ha van ENSZ Biztonsági Tanácsi határozat.”
Kritikusan hozzátette: „Ha az oroszok, amerikaiak és a kínaiak nem egy húron pendülnek, akkor ezeknek a küldése megoldhatatlan. Határozat nélkül senki sehová nem mehet.”
Libanonban és Szíriában például jelenleg is működnek missziók, de hogy „hogyan hajtják végre azt, ami le van írva, az már más kérdés”.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
