„A Hamász nyert?” – Kelet-Európától Gázáig, a világ új veszélyei a zsidó szemmel
A Világ zsidó szemmel június 2-i adásában Seres Attila műsorvezető, Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, Kovács András újságíró és M. Kende Péter közéleti újságíró ismét körbejárták mindazt, „aminek érdemes örülni vagy éppen aggódni miatta” – zsidó szemmel. A stúdióbeszélgetés témái a sávuoti ünneptől kiindulva az európai politikai elmozdulásokon, az amerikai antiszemita támadásokon, a gázai dezinformációs háborún és az iráni atomdilemmán át egészen az orosz haditengerészet Vörös-tengeri jelenlétéig vezettek.
Mítoszok és valóság a sávuoti ünnep kapcsán
Seres Attila az adást a Tóraadás ünnepének történeti hátterével vezette be: „amikor Mózes lejött a hegyről a Tórával, a nép éppen bálványt imádott.” M. Kende Péter kiemelte: „minden nép eredettörténete egy kicsit habos-babos”, ahogy a modern nemzettudatok is romantikus elemekre épültek a 19. században. Kovács András hozzátette: „a magyar kalandozásokat is érdemes kicsit kiszínezett történetként kezelni.”
Lengyelország: „futballhuligánból elnök”
A beszélgetés egyik központi témája a lengyel elnökválasztás volt, ahol Karol Nawrocki győzelmét a Times of Israel „EU-ellenes holokauszt-revizionistaként” tálalta. Kende Péter szerint ez várható volt: „lehetett sejteni, hogy ez lesz a végeredmény”, mivel a szélsőjobbos szavazatok Nawrockira szálltak. Kovács András úgy vélte: „Lengyelországban is trend lett, hogy futballhuligánokból lesz politikus.” Gyarmati István hozzátette: „zsidó szempontból ez nem érdekes, de Tusk számára komoly politikai kihívás.”
Antiszemita támadások Amerikában: a média felelőssége
Az adásban terítékre került a Colorado állambeli antiszemita támadás is, ahol Molotov-koktélokat dobtak egy izraeli túszokért tartott tüntetés résztvevői közé. Kende Péter szerint: „a közösségi médiának jóval nagyobb a felelőssége, mint a hagyományosnak.” Seres Attila kiemelte: „ezek az emberek a médiából veszik a hamis narratívát.” Kovács András rámutatott: „még az MTI is a Hamász forrására hivatkozott a gázai lövöldözés kapcsán.”
Ki lőtt Gázában? – a narratívaháború
Seres Attila ismertette: az új gázai segélyelosztást már egy amerikai magáncég végzi, ami a Hamász érdekeit sérti. Felvetette, hogy ez a Hamász számára halálosabb veszély, mint az IDF, ezért a kinek az érdeke elv alapján egyáltalán nem kizárható, hogy pont ők állnak a provokáció mögött. M. Kende Péter hozzátette: „sokkal egyszerűbb azt mondani, hogy a zsidók lőttek.” Gyarmati István szerint: „ilyen helyzetekben ezek a tragikus véletlenek szinte elkerülhetetlenek.”
Irán és a Hezbollah: változó erőviszonyok
A közel-keleti hírek között három friss fejleményt vitattak meg: Szíriában az enyhülés jeleként ismét zászló került az amerikai nagykövetségre, Dél-Libanonban az izraeli–amerikai-libanoni együttműködés ellehetetlenítette a Hezbollah működését, miközben Irán már tíz atomfegyverhez elegendő uránt dúsított. Gyarmati István elmondta: „Irán nem tud elfogadható választ adni arra, miért kell 90%-os uránt dúsítani.” A szaúdi pozícióváltás kapcsán hangsúlyozta: „Szaúd-Arábia visszaállt Izrael támogatására.”
A túszalku képmutatása
Seres Attila feltette a kérdést: „Azért mégiscsak szöget üt az ember fejébe, hogy mégis milyen megállapodást köthet a Hamász és Izrael, ha mindkettő deklarált célja a másik megsemmisítése?” Kovács András szerint: „a Hamász nem engedheti el a túszokat, mert az a legfontosabb ütőkártyája.” M. Kende Péter hozzátette: „Izrael sem feltétlenül sürgeti a megállapodást, mert akkor sok minden kiderülne.” Abban egyetértettek: „a Hamász narratívája sajnos nyerésben van a nemzetközi médiában.”
Orosz haditengerészet a Vörös-tengeren
Az orosz jelenlétről is szó esett a Vörös-tengeren. Gyarmati István szerint: „Nagy Péter óta az orosz geopolitika célja a melegtengerek elérése.”
A műsor végén Gyarmati István összegzett: „mindig is úgy szoktunk aggódni, ez nem fog változni.” M. Kende Péter hozzátette: „minden héten egy picivel jobban aggódunk.” Kovács András pedig rámutatott: „jelenleg a Hamász időt nyert, és narratívája uralja a nemzetközi teret.”
Seres Attila végszavában kiemelte: „Izrael története nem fekete-fehér történetekből áll. Az egész a túlélésről szól — és ebben eddig elég komoly sikereket ért el.” A műsort pedig ezzel a gondolattal zárták: „örökkévalónak hála, a zsidó nép ma is él és vitatkozik.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
