„Az igazság félúton van” – Lattmann Tamás a devizahiteles ítéletről: mit jelent az Európai Bíróság döntése?
Május 30-án a PIRKADAT vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász volt, akivel M. Kende Péter az Európai Bíróság friss, devizahiteles ügyben hozott ítéletének következményeit járta körbe. A beszélgetés során kiderült: bár az ítélet egyedi ügyben született, mégis jelentős hatással lehet a teljes magyar devizahitel-szabályozásra – de hogy pontosan kikre és hogyan, az még sok nyitott kérdést rejt.
Egyedi ügy, általános következmények?
A beszélgetés elején M. Kende Péter azt kérdezte, mennyire kötelező érvényű Magyarországon az Európai Bíróság döntése, amely egy konkrét devizahiteles ügyben született.
Lattmann Tamás világosan fogalmazott:
„Ez egy egyedi ügyben született ítélet, ami az egyedi ügyben kötelező.” Ugyanakkor – tette hozzá – mivel az ítélet egy uniós irányelv értelmezését adta meg, „az összes olyan ügyben, ami erre az uniós jogszabályra épül, ennek az értelmezésnek megfelelően kell majd minden bíróságnak, hatóságnak eljárnia.”
Kell-e módosítani a magyar jogot?
A jogász szerint a magyar jogalkotó számára is világos feladatot jelent az ítélet:
„A magyar jogszabályokat újra kell gondolni, amik ez alapján születtek.”
Mint mondta, az a hiba, amit a bíróság azonosított, már az uniós irányelv magyar átültetésekor keletkezett.
„Érzésem szerint pont, hogy nem figyelt oda erre az irányelvre a jogalkotó annak idején.”
Mi lesz azokkal, akik már lezárták a hitelüket?
Sokan felteszik a kérdést: vajon az ítélet hatással lehet-e a már rég lezárt devizahiteles ügyekre is? Lattmann szerint elméletileg igen:
„Ez az összes devizahitelt kell, hogy érintse. Azokat is, amiket akár 20 évvel ezelőtt kötöttek.”
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „aki ebből a dologból ki tudott mászni, nem lenne sem erkölcsös, sem szerencsés, ha most bármilyen igénnyel lépne elő.”
„Azokra kell most fókuszálni, akik még mindig ebben a problémában benne vannak.” – tette hozzá.
Mennyi idő alatt változhat a helyzet?
Arra a kérdésre, hogy ez az ügy hogyan befolyásolhatja a következő 11 hónapot – különös tekintettel a választási időszakra –, Lattmann úgy válaszolt:
„A devizahitelek kérdése minden választási kampányban megjelent valamilyen módon.”
Most azonban az Európai Bíróság ítélete miatt „nem lehet tovább bullshitelni a témában”, a jogalkotó és a politika kénytelen lesz ténylegesen foglalkozni vele.
Ki állja majd a számlát?
Fontos kérdés marad: ki viseli majd a pénzügyi terheket, ha a helyzetet rendezni próbálják?
„Nagyon nem tartom szerencsésnek, amikor ebben a témában a politikai oldalak egymást rugdossák.”
Lattmann szerint „a magyar politikum teljessége felelős ezért a dologért.”
Részletesen is kifejtette, hogyan alakult ki a helyzet a különböző kormányzati ciklusok alatt, és miért hibázott mindegyik politikai oldal a maga idejében.
„A helyzet nagyon komplex, nem lehet kihegyezni erre vagy arra.”
A bankok, az ügyfelek, és a politikai döntéshozók felelőssége egyaránt jelen van.
„Nincsen senkinek bátorsága például arra, hogy ezt a hármasságot ki is mondja.” – zárta ezzel a gondolattal a beszélgetést.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
