„Nem kívánságműsor”: Szabó György a tóraadás súlyáról, a zsidó különállás értelméről és a lecsóparti tanulságáról
Breuer Péter vendége Szabó György, a Mazsök elnöke volt, aki a Sávuot ünnepe kapcsán a Szináj-hegyi tóraadás egyetemes jelentőségéről, a zsidó nép szövetségéről és a vallási identitás vállalásának mindennapi kihívásairól beszélt. A beszélgetés mély vallási és közösségi reflexiókat ötvözött hétköznapi példákkal – a vecsési lecsópartitól a Tikun Olám eszméjéig.
Sávuot, lecsó és szövetség
A beszélgetés derűs hangulatban indult, ahogy Breuer Péter tréfásan felidézte: „nem tudtam, hogy ennyire zöld vagyok, de imádom, ami most vár – Sávuot.” A Mazsök elnöke, Szabó György ennek kapcsán emlékeztetett: „Sziván hó az egység, a szeretet és a megerősödés hónapja.” A közösségi lecsóparti sem véletlen: „egy nagyon kedves adományozónk Debrecenből hozzájárult ehhez a lecsópartinak a költségeihez”, amelyért a közösség nevében mondott köszönetet.
A hónap különlegességéről elmondta: „Sziván hóban van különösen nagy esély arra, hogy kellő odafigyeléssel és befektetéssel az ember spirituálisan fejlődjön.” Mivel a zsidó vallás szerint Niszán hónap az év kezdete, így „most a harmadik hónapot kezdjük meg”, és ebben zajlik a tóraadás, „ami nemcsak a zsidó népnek, hanem az egész világnak megváltoztatta a sorsát”.
Egy szövetség, ami mindenkire tartozik
Szabó György hangsúlyozta, a Szináj-hegyi események nem csak a zsidók belügyei: „A Midrás szerint a Szináj hegyen való megnyilatkozást az egész világ hallotta és látta. Nem volt a világon ember, aki ne tudta volna, mi történik.” A zsidó nép vállalta a feltétel nélküli engedelmességet: „náásze venismá – megcselekedjük és utána meghallgatjuk.”
Ezzel szemben más népek – a rabbinikus irodalom allegóriája szerint – csak feltételekkel lettek volna hajlandók elfogadni a Tórát. „Persze igen, ha kapok túrótortát… ha piros Ferrarit…” – idézte ironikusan.
Ez a feltétel nélküli vállalás azóta is kötelezettséget jelent: „onnantól kezdve nem választási lehetőség, hanem kötelező feladat. Nem kívánságműsor.”
A „rossz zsidó” mítosza: mindenkiben ott a szikra
Breuer provokatív kérdésére – „mi történik azokkal a zsidókkal, akik nem tudnak úgy élni, ahogy kellene?” – Szabó meglepő egyértelműséggel válaszolt: „nincsen rossz zsidó ember.” A magyarázata egyszerű, de mély spirituális gondolat: „minden zsidó emberben ott van az isteni szikra, amit föl lehet gyújtani. Nagyon könnyen. Vagy saját erejéből, vagy külső hatásra.”
Konkrét példát is hozott: „mint ahogy veled is megbeszéltük a múlt héten, hogy hetente egyszer legalább teszel tvilint – minden egyes ilyen tevékenység közelebb állít az Örökkévalóhoz.”
Miért kell erőfeszítés ahhoz, hogy azok legyünk, akik vagyunk?
Breuer Péter feltette a kérdést: „Ha egyszer már lelkünk van, miért kell erőfeszítéseket tenni, hogy az ember az legyen, aminek született?” Szabó válasza bibliai példán alapult: „Ábrahám ősatyánk előtt is kihívásokat állított az Örökkévaló. Tízet. A legutolsó a legnehezebb – hogy áldozza fel fiát.”
A kihívás tehát nem hiba, hanem része a zsidó létnek. „Különbözőnek kell lennünk. Viselkedésünkben, kinézetünkben, mindennapjainkban. Hogy amikor egy idegen ránk tekint, az Örökkévaló jusson az eszébe.”
Az egyetlen dolog, amit még Isten sem tud helyettünk
A műsor végén Szabó egy filozófiai alaptételt emelt ki: „minden az Örökkévalótól származik – kivéve egy dolgot: az istenfélelmet.” Ez az a belső hajtóerő, amit nem lehet kívülről adni: „milyen mértékben hiszel benne és féled – ez teljesen az adott egyéntől származik.”
Midvár – rend a sivatagban
A heti szakasz (Midvár) is szóba került, amely „a népszámlálásról szól, a feladatok kiosztásáról a törzsek között, különösen a léviták esetében.” A sivatagi rend nemcsak logisztikai, hanem spirituális jelentőséggel is bír, ahogy Szabó György kiemelte: mindenki „pontosan tudja, hol kell lennie a szentélyhez képest.”
Túrótorta és Tikun Olám
A beszélgetés végén jókívánságként azt mondta: „mindenkinek nagyon sok túrótortát kívánok, hiszen a tejes ételek fogyasztása Sávuotkor igen fontos.” De a valódi útravaló az volt, hogy „a zsidó lét lényege a Tikun Olám – a világot egy picit jobbá tenni.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
