„A bélfalad is tud stresszelni” – Kovalik Anna dietetikussal beszélgetett a Heti Libazsír
A Heti Libazsír ezúttal szokatlanul aktuális és sokakat érintő témát hozott: a táplálkozás, az egészséges életmód és a modern diétadivatok világába kalauzolta el a nézőket Kovalik Anna dietetikus. A műsorvezetők saját tapasztalataikból kiindulva igyekeztek kideríteni, mit tehetünk a bélfalunkért, a közérzetünkért és azért, hogy hosszú távon is jól működjünk – injekciók és önsanyargatás nélkül.
Az operatőri világ után a dietetika felé
Kovalik Anna családjában mindig is jelen volt az egészségügy: édesanyja 50 éve praktizáló gyermekorvos, Anna pedig gyerekként sok időt töltött a rendelőben. Mégis más úton indult: tíz évig jelmeztervezőként dolgozott a filmiparban, de „a stábban mindig hozzám fordultak, ha valakinek baja volt”. A segítő szándék végül pályamódosításra sarkallta: újra leérettségizett, emelt szintű biológiából, és felvételt nyert a Semmelweis Egyetemre. Már tanulmányai alatt orvosasszisztensként dolgozott, hogy minél több gyakorlati tudást szerezzen.
Táplálkozástudomány, ami messze túlmutat az evésen
„A dietetika fantasztikus tudomány, és nagyon dinamikusan fejlődik” – hangsúlyozta. De a táplálkozás csak egy része a képletnek: legalább ennyire fontos a mozgás, az alvás és a mentális egészség is. Anna komplex szemléletmódban hisz, pácienseivel ezeken a területeken is dolgozik. Mint mondta, az utóbbi években örvendetes tendencia, hogy az emberek egyre tudatosabban olvassák a termékcímkéket, figyelnek az összetevőkre.
Miért él még mindig a hetvenes generáció?
A műsorvezető felvetette: gyerekkorukban „disznózsíros kenyeret ettünk, piros paprikával, a levegőben benzingőz volt”, mégis sokan elérték a kilencvenedik életévüket. Anna szerint ennek részben az is az oka, hogy régebben a nyersanyagok jobb minőségűek voltak, a feldolgozott élelmiszerek pedig kevésbé voltak jelen. Ugyanakkor az öröklött kockázati mátrix is számít: kinek milyen hajlama van a különböző betegségekre.
Amikor a bélfal stresszel
Külön hangsúlyt kapott a beszélgetésben a bélfal áteresztő képessége (leaky gut). Anna ezt így magyarázta: „olyan, mintha a fürdőszobai csempék közötti fuga feloldódna, és a bélből olyan anyagok jutnak át, amiknek nem kéne.” Ennek következményei sokfélék lehetnek: nemcsak hasi panaszok, hanem például migrén, bőrkiütések, allergiás reakciók. A bélfal állapotát ma már objektív vizsgálatokkal (székletanalízissel) is lehet mérni.
A stressz szoros összefüggésben áll a bélműködéssel. Anna egyértelműen megerősítette: „a stressz önmagában is képes bélfaláteresztést okozni.” A műsorvezető is megosztott egy személyes példát: életének egyik legstresszesebb időszakában bélelzáródása alakult ki.
Öt alapelv az egészséges bélfalért
Anna az egészséges bélrendszer érdekében öt beavatkozási pontot ajánl:
- Napi fél kiló nyers zöldség fogyasztása
- Időszakos böjt (pl. 8/16-os ritmusban)
- Heti 150 perc mozgás
- Megfelelő alvás
- Alkohol- és dohányzásmentesség
Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy minden intervenció előtt érdemes dietetikai konzultációval felmérni a személyes állapotot.
A hisztamin-intoleranciától a pszoriázisig
Kovalik Anna praxisában sok bőrbetegséggel küzdő páciens is megfordul, például ekcémások vagy hisztaminózisban szenvedők. A hisztaminról elmondta: természetes anyag, de ha a bélfal nem megfelelően működik, a szervezetben kórosan magas szinten keringhet, súlyos tüneteket okozva.
Egy súlyos esetet is megosztott: egy páciens annyira szigorú hisztamin-diétán volt, hogy már szinte semmit nem evett, testsúlya kórosan lecsökkent, állapota romlott. A célzott bélgyógyítás után két hónappal visszatért a munkahelyére, panaszai megszűntek, életminősége látványosan javult.
Szuperélelmiszerek és húsfogyasztás
A műsorban a divatos szuperfoodok is szóba kerültek. Anna kiemelte a kinoát mint nagyon jó rost- és tápanyagforrást, ami javítja a bélbaktériumok diverzitását. A húsfogyasztásnál heti három alkalmat javasolt, lehetőség szerint csirke-, pulykahúst vagy halat, kerülve a feldolgozott húsárukat (például párizsit).
Gyerekek dietetikája: új irány
Új szakterületként a gyermekdietetikát is bevezettek praxisukban. Együtt dolgozik Dr. Kós Krisztinával, gastroenterológus gyermekorvossal. A cél, hogy idejében felismerjék az esetleges ételallergiákat, bélproblémákat, és megelőzzék a későbbi elhízást vagy evészavarokat.
„Nem az aszkézis a cél”
Anna szerint a diétáknál az egyensúly a legfontosabb: „nem az a cél, hogy aszkéta módon éljünk.” Ellenkezőleg: az étkezésnek örömet kell adnia. A szélsőséges diéták (pl. túl szigorú hisztamin-diéta) mentális és fizikai károsodást is okozhatnak.
A mozgás, a tudatos táplálkozás, a bélflóra állapotának figyelése és a pszichés egyensúly mind kulcsfontosságúak – és minden esetben személyre szabott megközelítést igényelnek.
Zárás: az éneklés, mint recept
Anna a saját életéből is hozott példát: „Mindenkinek felírnám receptre az éneklést.” Mint mondta, az éneklés nemcsak a légzésre, hanem az önismeretre és a stresszkezelésre is nagyon jó hatással van.
A Heti Libazsír végén a csülökpörkölt kérdése is új megvilágításba került: „Attól függ, hogy készül.” Nem tilos, de tudatosan kell beilleszteni az étrendbe – mint mindent.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
