„Rémisztő, ahogy Lengyelország barnává válik” – a lengyel elnökválasztás első fordulója után
Szűk győzelem, széles aggodalom
A május 21-i PIRKADAT adásában M. Kende Péter vendége Gordon István volt, akivel a lengyel elnökválasztás első fordulójának eredményeit elemezték. A beszélgetés tétje nem csupán az volt, hogy ki vezeti Varsót vagy Lengyelországot, hanem hogy milyen irányba mozdulhat el egy, a demokratikus elköteleződés és az illiberális reflexek között ingadozó ország politikai jövője. „Rémisztő, ahogy Lengyelország barnává válik” – idézte Gordon egy lengyel zeneszerző mondatát, amely érzékletesen foglalja össze a voksolás utáni hangulatot.
Trzaskowski győz, de mintha veszítene
A kormánypártok köztársasági elnökjelöltje, Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski minimális győzelmet aratott – mindössze 1,7 százalékkal előzte meg a jogi és igazságosság (PiS) által támogatott Andrzej Nawrockit. Ez 350 ezer szavazatot jelent egy 38 milliós országban. Noha Trzaskowski régóta Lengyelország legnépszerűbb politikusa, Gordon szerint ez az eredmény inkább kormánykritikaként értelmezendő. „Nem ő szerepelt gyengén, hanem az ellenfelei kaptak döbbenetesen sokat” – mondta.
A választás valódi sötét lova a szélsőjobboldali Slawomir Mentzen és a még radikálisabb Grzegorz Braun lett. Ketten együtt 20 százalék fölötti eredményt értek el, ami Lengyelország demokratikus közéletére nézve is fenyegető jel. „Braun a holokauszt emléknapon kiabált az Európai Parlamentben, Hanuka-gyertyát oltott el poroltóval a lengyel parlamentben, és felgyújtotta az EU zászlaját” – sorolta Gordon a botrányokat, hozzátéve, hogy „ezeket nem lehet eleget ismételni, hogy megértsük, miben élünk.”
Az illiberalizmus visszatérhet?
A jelenlegi koalíciós kormány, Donald Tusk vezetésével, ugyan decemberben átvette a végrehajtó hatalmat, de a PIS-es köztársasági elnök – Andrzej Duda – minden törvényt vétózott, amit lehetett. Trzaskowski esetleges győzelme megnyitná az utat a tényleges rendszerváltás felé. Ha azonban Nawrocki nyer, „visszatérhet az illiberális demokrácia”, ahogy Gordon fogalmazott.
A második forduló esélyeit illetően nincs sok ok optimizmusra: a baloldali pártok jelöltjei gyengén szerepeltek, és a harmadik út pártjai sem tudtak áttörni. A szélsőjobboldali Konföderáció viszont megerősödve jöhet ki a választásból. Mentzen már a választás másnapján meghívta Trzaskowskit és Nawrockit egy nyilvános vitára, és nyolcpontos nyilatkozatot tett közzé – benne például azzal a követeléssel, hogy „ne lehessen a fegyvertartást szigorítani.”
Trzaskowski udvariasan „Slawomir úrként” szólította a nála jóval fiatalabb Mentzent, és jelezte, hogy megjelenik a vitán – bár nem fog minden pontot aláírni. „Érzi, hogy az ütőkártya most Mentzen kezében van” – mondta Gordon.
Ígéretek és populizmus: a kampány második felvonása
Mindkét tábor már másnap kampányüzemmódba kapcsolt: Trzaskowski például azt ígérte, hogy első törvényként terjeszti be a súlyosan korlátozó lengyel abortusztörvény liberalizációját, és azt is hangsúlyozta, hogy „lengyel katonákat nem küldünk Ukrajnába.” Donald Tusk eközben vasúti járatot ígért Horvátországba, valamint szeptemberi, levonásmentes 14. havi nyugdíjat.
Gordon azonban figyelmeztetett: az ellenzék mozgósítási ereje nem biztos, hogy elég lesz. „Saszkovski eredménye 31,5%. Hogy ebből lesz-e 50 fölött, azt nehéz megmondani.” A szélsőjobboldal viszont már most úgy viselkedik, mintha övék lenne a jövő.
A jövő kérdése: rendszerváltás vagy visszarendeződés?
A második fordulóra június 1-jén kerül sor. Addig rengeteg minden történhet – és történni is fog. Gordon szerint a voksolás tétje túlmutat a személyeken: „vagy a jogállami demokrácia nyer, vagy egy kelet-európai illiberális árnyékállam újratöltve.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
