Amerika, Szíria és Izrael – Trump új világrendje és a Közel-Kelet átrendeződése
Béke Nobel-díj vagy veszélyes normalizálás?
Donald Trump amerikai elnök új közel-keleti stratégiájának kulcseleme, hogy korábbi elszigetelt vagy ellenséges államokat próbál „normalizálni”. Ennek részeként tárgyal Szíria jelenlegi vezetésével is, és felmerült, hogy eltörlik a korábban kivetett szankciókat. „Trump azt gondolja, hogy ha bevonja őket a normális világba, nagyobb az esély, hogy normális politikát fognak folytatni. Isten adja, hogy igaza legyen” – kommentálta Gyarmati István.
A szakértő ugyanakkor figyelmeztetett: „Nincs többé Marsall-segély. Az USA most már üzleti alapon tárgyal, még Szíriával is.”
Fegyverek és fotóop: mit hozott Trump öbölmenti körútja?
A látogatás során „trilliárdos üzletek köttettek”, a Közel-Kelet országai egymással versengtek a nagyvonalúbb ajándékokért és figyelemért. A hivatalos amerikai narratíva szerint mindez a béke érdekében történt – ugyanakkor a fegyverüzletek volumene és a regionális légierő erősítése sokakban keltett aggodalmat.
Gyarmati azonban megnyugtatott: „Amerika és Izrael között továbbra is érvényben van az a megállapodás, hogy Izrael katonai fölénye megmarad.” Még ha technológiai titkokat Izrael nem is oszt meg visszafelé, az USA biztosítja a stratégiai fölényt.
Netanjahu: ideje lenne visszavonulni?
Breuer Péter provokatív felvetésére, miszerint ideje lenne Benjamin Netanjahunak nyugdíjba vonulni, Gyarmati ironikusan így reagált: „Én már rég javasoltam neki, de valamiért nem hallgat rám.” Hozzátette: bárki legyen Izrael élén, az USA-nak az aktuális vezetővel kell együttműködnie.
Holttestek, emlékek és a zsidó állam tisztelete
Az adásban szó esett Feldman tizedes földi maradványainak hazaszállításáról, illetve az Éli Kohén izraeli kémtiszt személyes tárgyainak visszaszolgáltatásáról is. Gyarmati szerint ezek „inkább szimbolikus, de nagyon fontos gesztusok Izrael részéről”, és a zsidó állam elkötelezettségét mutatják saját hősei iránt.
Közel-keleti migrációs tervek és a Gáza-dilemma
Felmerült, hogy Tripoli (Líbia) akár egymillió palesztin menekültet is befogadna Gázából. Gyarmati nem tartja elképzelhetetlennek, de hangsúlyozta: „Nem biztos, hogy akarnak is menni. Gáza túlzsúfolt, és valamit kezdeni kell vele.”
Arab külügyminiszteri találkozó – egység helyett érdekek
A térség országai között továbbra sincs teljes egyetértés. „Miért is lenne? Minden állam a saját nemzeti érdekeit képviseli, és ez természetes” – mondta a szakértő. A diplomáciai integráció célja nem az egyetértés, hanem az, hogy a különböző érdekeket kezelhetővé tegyék.
Ukrajna, Vatikán, tárgyalások és harcok
Trump vatikáni látogatása után remélte, hogy új lendületet kaphatnak az orosz–ukrán béketárgyalások. Bár ezek valóban zajlanak, Gyarmati szerint „nem szükséges tűzszünet a tárgyalásokhoz. Vietnám esetében sem volt.” A harcok és a diplomácia gyakran párhuzamosan futnak.
Zsidók, propaganda és az Eurovízió
A beszélgetés végén Breuer Péter szóba hozta, hogy Izrael még az Eurovíziós Dalfesztiválon is második helyezést ért el, annak ellenére, hogy „a zsűri nem akarta, hogy győzzön.”
Gyarmati szerint ez pozitív jel: „Nem reprezentatív felmérés, de mutatja, hogy az Izrael-ellenes propaganda nem hatott annyira a közvéleményre, mint a politikára.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
