A baloldal végjátéka vagy újrakezdés?
Heti Jégbüfé – Lengyel László politikai elemzővel
Gyurcsány Ferenc visszavonulása megrázta a magyar belpolitikát, de vajon mit jelent ez a baloldal számára? Erről beszélgetett a Heti Jégbüfé műsorvezetője Lengyel Lászlóval, aki őszintén és részletesen elemezte a magyar baloldal válságát, a DK jövőjét, Magyar Péter felemelkedését, és az új politikai szövetségek lehetőségét.
Gyurcsány távozása: öröm és szomorúság
Lengyel első reflexe, amikor meghallotta Gyurcsány Ferenc „kiszállását”, az öröm volt: „végre egy nagyon súlyos magyar politikai probléma a reményeim szerint megoldódott”. Ugyanakkor kritikusan fogalmazott a lemondás körülményeiről, amelyet Dobrev Klára Facebook-posztjából ismerhetett meg a nyilvánosság. Ez Lengyel szerint „méltatlan” eljárás, amit „politikai üzenetként” is értelmezni lehet. Szerinte „Gyurcsány már régóta politikai halott volt, és ezt sem ő, sem a pártja nem akarta tudomásul venni”.
A DK: naggyá tette, majd lehúzta?
Lengyel elismeri, hogy Gyurcsány hozta létre a DK-t, és annak felemelkedése is az ő nevéhez fűződik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sokan csak „jobb híján” választották ezt a pártot – különösen Budapesten és a nagyvárosokban. A szocialisták eltűnésével és más baloldali alternatíva híján a DK vált az egyedüli baloldali erővé, de a választói bizalom elolvadt.
Dobrev Klára: nem megoldás
A beszélgetésben többször is elhangzott, hogy „Dobrev Klára nem jó váltás”. Lengyel szerint Dobrev ugyan kiváló képességű, de nem tudott valódi kapcsolatot teremteni a választókkal. Teljesítménye az Európai Parlamentben sem volt meggyőző, ellentétben például a momentumos Cseh Katalinnal vagy Donáth Annával. Mint mondta: „nem intelligenciát mérnek ebben az országban, hanem azt, hogy elhiszik-e rólad, hogy velük törődsz”.
Magyar Péter és a TISZA: valódi alternatíva?
Lengyel szerint a TISZA párt ma már komolyan veszélyezteti a Fidesz hatalmát, és nemcsak az ellenzéki, hanem a korábbi fideszes táborból is hódít el szavazókat. „Most először a Fidesztől vettek el” – hangsúlyozta. Magyar Péter országjárása, a gazdasági válság, az infláció és a Matolcsi-klán botrányai olyan kontextust teremtettek, amelyben „a vidék is elkezdett gravitálni a TISZA felé”.
Hol van a baloldal? És kell-e egyáltalán?
A műsor egyik központi kérdése volt: szükség van-e ma külön baloldali pártra? Lengyel szerint igen, hiszen létezik egy „középosztályos, diplomás, szociálliberális szavazóréteg”, amelynek nincs képviselete. Ám a választásokig már nem lesz idejük új politikai erőt létrehozni. A megoldás egy „olajfa koalíció” lehetne, amely összehangolja az önkormányzati vezetőket, a még megmaradt baloldali politikusokat és új szereplőket.
A kétharmad tétje
Lengyel szerint a Fidesz rendszere csak kétharmaddal bontható le. Ehhez „összeadódó szavazatokra” van szükség, nem kivonásra. A TISZA képes lehet ezt elérni – akár egyedül is –, de ha a régi ellenzék belezavar, a szavazatok megoszlása miatt a Fidesz is visszajöhet. „Ha tényleges rendszerváltást akarunk, akkor ehhez parlamentáris többpártrendszer kell, amelyben mindenki artikulálhatja az értékeit” – mondta.
Európai példák és globális trendek
Lengyel László szerint világszinten is van remény: Kanada, Ausztrália, Nagy-Britannia, sőt a Vatikán példája is azt mutatja, hogy „szociálliberális ellenhullám” van kibontakozóban a trumpiánus-populista irányzatokkal szemben. Ez a „baloldali reneszánsz” akár Magyarországra is átterjedhet – ha lesz, aki megtestesíti.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
