Fenyegető pénzügyi nyomás és városi túlélőüzemmód: Kiss Ambrus a főváros jelenéről és jövőjéről
Vezetőcsere a BKV élén – bizonytalanság a háttérben
A Heti TV PIRKADAT című műsorának vendége Kiss Ambrus, a főpolgármesteri hivatal főigazgatója volt, aki világossá tette: a főváros vezetésében nem történt tömeges vezetőváltás, ám a BKV élén valóban változás történt. Takács Péter, a vasúti üzemigazgatóság vezetője vette át átmenetileg a vezérigazgatói feladatokat. A döntés előzménye, hogy a BKV korábbi első embere egy, a sajtóban megjelent ügy kapcsán bizalmat vesztett, noha „jogilag nem merült fel ellene vád”.
Az egyéb városi cégek – így például a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. – esetében azonban egyelőre nincs vezetőváltás, még ha a közgyűlésen volt is erről kezdeményezés. Kiss hangsúlyozta: „nem mi állítottuk elő ezt a helyzetet”, de a bizonytalanság valóban nehezíti a stratégiai döntések meghozatalát, például nagyobb beruházások esetén, mint a Gellért- vagy a Rácz-fürdő fejlesztése.
89 milliárdos „szolidaritás” – a főváros pénzügyi padlón
A beszélgetés hangsúlyos része a budapesti önkormányzat súlyos anyagi helyzetéről szólt. Kiss Ambrus szerint a kormány által előírt 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás „az iparűzési adóbevétel közel 30%-át” vonja el, amely szerinte teljesen aránytalan. Külön hangsúlyozta: „az Alkotmánybíróság 2022-es döntése szerint a kormány állításaival szemben ez a pénz nem jut el hátrányos helyzetű településekhez”.
A főigazgató elmondta, jelenleg „mínusz 50 milliárd forint van a főváros számláján”, és ez ellehetetleníti a fejlesztések elindítását. „A mindennapi működésre kell koncentrálnunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ennek ára például az utak felújításának leállása.
Rákosrendező: birtokba még nem léptek, de már terveznek
A Rákosrendezői fejlesztésre kitérve Kiss Ambrus megerősítette: a főváros már kifizette a telekvásárlás első részletét, de a „birtokba adás még nem történt meg”. Az állam és a MÁV oldaláról hiányoznak azok a lépések, amelyek jogilag és fizikailag lehetővé tennék, hogy a város valóban megkezdje a terület hasznosítását.
A cél azonban világos: zöldfelületek, nem túlzsúfolt lakónegyedek és elérhető lakhatás. A főváros példaként említette a Rimaszombati úton induló mintaprojektet, ahol 150 lakást tartós bérletbe adnak kedvezményes áron olyan közszolgálati dolgozóknak, mint tanárok, orvosok, ápolók.
Hajléktalanság: a főváros nem üldöz, hanem segíteni akar
A műsor végén a hajléktalanhelyzet is terítékre került. Kiss szerint elfogadhatatlan, hogy emberek köztereken, aluljárókban éljenek, de az „üldözés nem megoldás”. Ehelyett kis létszámú, támogatott szálláshelyek kialakítását támogatják, ahol pszichológus és orvosi háttér is elérhető. „Ezek az emberek nem a közterekre valók, de még nem is a lakáskulcsra – köztes megoldásokat kell teremtenünk.”
Breuer Péter azonban a téma kapcsán határozottabb fellépést sürgetett: „ez nem méltó a nemzetállam fővárosához”. A főigazgató ezzel egyetértett, de azt is hangsúlyozta, hogy ehhez pénzre és együttműködésre van szükség.
Parkolási anomáliák és dugók: mitől lesz élhetőbb a város?
A beszélgetés végén szóba került a jogosulatlan parkolás problémája is. Kiss elutasította azt az érvet, hogy az aszfaltra festett jelzések feltétlenül hatékonyabbak, mint a táblák, de elismerte: a mozgáskorlátozott parkolók használata kapcsán „nagyobb szigor és kommunikáció szükséges”.
A műsorvezető kritikus hangon kérdezett rá a forgalmi dugókra is: „Budapesten több órát töltünk az utakon. Miért nem működik a tömegközlekedés úgy, hogy az ember szívesen válassza?” Kiss erre azt válaszolta, hogy a közösségi közlekedés döntő része akadálymentes, és az autósforgalom csökkentéséhez elengedhetetlen, hogy minél többen váltsanak át buszra, metróra vagy villamosra.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
