Romániai választások: magyar kisebbség csapdahelyzetben – Pászkán Zsolt a radikalizálódásról és a geopolitikai játszmákról
A PIRKADAT május 12-i adásában Breuer Péter vendége Pászkán Zsolt Románia-szakértő volt, akivel a romániai elnökválasztás eredményeiről, a magyar kisebbség kilátásairól és Bukarest kül- és biztonságpolitikájáról beszélgettek. A beszélgetés középpontjában az állt: milyen jövő vár az erdélyi magyarokra a radikalizálódó román politikában?
„A rossz két árnyalata között kell választani”
Pászkán szerint a mostani romániai választások nem hoztak kedvező alternatívát:
„Ez a választás a radikálisok győzelme volt – csak nem úgy, ahogy a média beállítja. A két nagy radikális blokk, a lokalista és a globalista radikálisok szerezték meg a szavazatok 70–75%-át.” A szakértő szerint egyik oldalon az Aur (Szövetség a Románok Egységéért) által képviselt durva nacionalizmus áll, másikon a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely „hangszórós, földön fetrengős” parlamenti politizálással vezette be a szélsőséges stílust.
„A magyar közösségnek olyanok közül kell választani, akik még kampányban is a kiszorításukra törekednek” – fogalmazott. Az RMDSZ-nek kevés mozgástere van, de legalább „halvány esélye van egy koalíciós részvételre, ha nem az Aur emberei kerülnek többségbe.”
RMDSZ nélkül terveznék a jövőt
Pászkán felidézte, hogy a radikális Januc, az USR egyik vezéralakja, már az első forduló után világossá tette: „RMDSZ nélküli koalícióra van szükség”. Ezzel szemben a szociáldemokraták részéről némi kooperációs hajlam volt, de miután lemondtak a kormányfői posztról, kiszámíthatatlanná vált a további mozgástér.
„Nincs kivándorlási hullám, de nincs megnyugvás sem”
A beszélgetés során Breuer Péter rákérdezett, érzik-e a Romániában élő magyarok, hogy „el kéne hagyniuk az országot”. Pászkán Zsolt válasza szerint jelenleg nincs ilyen kényszer, de „a május 18. utáni időszak attól függ, milyen kormány alakul”. A politikai instabilitás és a radikalizmus viszont egyértelműen nyugtalanító a kisebbségek számára.
Cosescu eladta a zsidókat – szó szerint
Egy különösen súlyos történelmi mozzanat is előkerült: a beszélgetésben szó esett arról, hogy a romániai zsidó közösség jelentős része már eltűnt. „Ez egyfajta végelszámolási folyamat” – mondta Pászkán, hozzátéve: „Ceausescu szó szerint eladta a romániai zsidókat pénzért vagy áruért, például lehallgató berendezésekért”. Ugyanezt a gyakorlatot alkalmazta a német kisebbséggel kapcsolatban is.
Románia a NATO bástyája – de milyen áron?
A szakértő szerint sok félreértés övezi Románia NATO-szerepét. Bár a médiában gyakran emlegetik, hogy a Ramstein légibázis romániai „pótléka” épül, Pászkán leszögezte: „Ezt a román kormány finanszírozza, nem az Egyesült Államok”. Az eredetileg 300 millió dolláros projekt 12 milliárdra drágult, és nincs rá amerikai támogatás.
A fegyverbeszerzések sem átláthatók: „Románia hét Patriot-rendszert rendelt, ebből négyet kapott meg, egyet elajándékozott, a többi késik.” Az Egyesült Államokkal ellentétben Izrael csak technológiai részegységek szállítójaként jelenik meg, például drón- és elektronikai területeken.
Ukrajna EU-tagsága? Romániában nem téma
Meglepő módon Ukrajna uniós csatlakozása nem szerepel a román közélet napirendjén. „A politikát ennél földhözragadtabb ügyek foglalkoztatják” – mondta Pászkán. A média foglalkozik vele, de a lakosság vagy hallgat róla, vagy inkább elutasító.
A hazaküldött pénz árt is a gazdaságnak?
Pászkán szerint a külföldön dolgozó románok által hazautalt pénzek egykor a GDP 2–3%-át is elérték, ma azonban ez csökkent. Ugyanakkor figyelmeztetett: „ezek a pénzek nem mindig segítenek – kereskedelmi deficitet generálnak, mert importfogyasztást pörgetnek.” Az így működtetett gazdaság szerinte sérülékeny és torz, nem valódi termelésre épül.
Pászkán Zsolt szerint „Csak azt választhatjuk, melyik ujjunkat harapjuk meg. A kérdés: meddig vérzik?”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
