Háborús csend, diplomáciai mozgások és törékeny béke – Dr. Kis-Benedek József biztonságpolitikai elemzése a Pirkadatban
Május 9-e – a II. világháború európai lezárásának emléknapja – különös súlyt kapott a Heti TV reggeli műsorában, ahol Breuer Péter vendége Dr. Kis-Benedek József, biztonságpolitikai szakértő volt. A beszélgetés középpontjában az orosz–ukrán konfliktus aktuális állása, a Közel-Kelet törékeny status quo-ja, valamint Szíria brutális belső rendje állt. A szakértő világosan fogalmazott: „Tűzszünetről szó sincs, világbékéről még kevésbé.”
Nincs tűzszünet – csak orosz taktika
„Az oroszok hirdettek egy egyoldalú tűzszünetet, de az ukránok világosan megmondták, hogy ezt nem fogadják el” – szögezte le Dr. Kis-Benedek József. Bár az oroszok látszólag csendben vannak a győzelem napjára időzített vörös téri parádé idején, ez nem jelent tartós fegyvernyugvást. Az ukrán vezetés legalább harminc napos tűzszünetet tartana érdeminek, de jelenleg még erre sincs esély. „Normális lenne a csend, de ebben a háborúban normális dolgokról nem beszélhetünk.”
Geopolitikai játszma a Közel-Keleten
Az amerikai–húszi megállapodás kapcsán a szakértő határozottan cáfolta, hogy Washington cserben hagyta volna Izraelt: „Ez nem jelent semmiféle cserbenhagyást. Legfeljebb koordinációhiányról beszélhetünk.” A jemeni hútik ígéretet tettek, hogy nem támadnak amerikai célpontokat – de ha Izrael támadja Gázát, ők válaszolni fognak.
A húzik mellett Libanonban is feszült a helyzet: a Hezbollah támadásaira Izrael célzott légicsapásokkal válaszol. „A Hezbollah azon objektumait támadják, ahonnan a harci műveleteket irányítják” – magyarázta Kis-Benedek, hozzátéve, hogy az izraeli reagálás gyors és célzott. A Bengúrión repülőtér elleni incidens után a védelem fokozottan működik.
Szíria: gazdasági érdekek, vallási tisztogatás
A szír vezetés francia fogadtatása kapcsán a szakértő emlékeztetett: „Franciaország sosem szakította meg a kapcsolatait Szíriával teljesen.” Macron elnök Szíria jövőjében gazdasági lehetőségeket lát, azonban a damaszkuszi valóság mást mutat. A Saria törvénykönyv bevezetése, a szórakozóhelyek bezárása és a vallási kisebbségek elleni tisztogatások szembemennek minden nyugati értékrenddel.
A beszélgetés során elhangzott, hogy a keresztények, drúzok, alaviták is üldözés alatt állnak. Bashar al-Aszad elnök ígérete a „nemzeti megbékélésről” papíron maradt – a valóságban a rezsim megtorolja az ellenállást. A francia nyitás részben EU-s támogatottsággal zajlik, de az Egyesült Államok továbbra is fenntartja a szankciókat.
Drúzok védelme – Izrael figyel
A rövid zárókérdés kapcsán a szakértő elmondta: Izrael részéről nemcsak a szíriai drúz kisebbség védelme motiválja a katonai beavatkozásokat, hanem a damaszkuszi rezsim destabilizációs képességeinek visszaszorítása is. Egy esetleges demilitarizált övezet kialakítása Damaszkusz és a Golán-fennsík között lehetne Izrael célja – de erre a szír és török vezetés egyelőre nem mutat hajlandóságot.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
