Egy musical, amely egy nadrágon keresztül mesél a túlélésről – Kerényi Miklós Gábor rendezésében újra színpadon a Farmerkirály
A PIRKADAT május 8-i adásában Breuer Péter vendége a legendás rendező és egyetemi tanár, Kerényi Miklós Gábor volt, aki nemcsak a múltjához, hanem a jelenéhez és jövőjéhez is aktívan hozzászól. Az apropó: május 10-én ismét színpadra kerül a Farmerkirály című klezmer musical az Erkel Színházban, amely a Levis nadrág történetén keresztül mutatja be a zsidó identitás, az emigráció, az emberi találékonyság és a túlélés történetét.
Egy nadrág, amely világot hódított – és egy történet, amely szívet
A Farmerkirály alaptörténete valós: egy zsidó fiú, Lévi Strauss, az 1850-es években Németországból Amerikába vándorol ki, ahol az aranyláz idején feltalálja a vitorlavászonból készült, strapabíró munkanadrágot – a farmert. Azóta „az egész világ ebben jár. Szegények és gazdagok ugyanazt hordják. Ez az igazi egyenlőség” – mondta Kerényi. A darab mögött Müller Péter Sziámi szövege, valamint Jávori Ferenc „Fegya” Kossuth-díjas zenéje áll, amelyet Kerényi „megszólaló világként” jellemzett: „amikor Fegya leül a zongorához, nem csak dallamokat játszik – világokat hoz elő”.
Musicalként több, mint túlélés – történelmi üzenet a mának
„Ez nem csak musical, hanem egy zenés színházi élmény. Arról szól, hogyan lehet nemcsak túlélni, hanem felemelt fejjel újra kezdeni” – fogalmazott a rendező. A darab nem csupán múltidézés, hanem jövőbe tekintés is: migrációról, identitásról, önazonosságról és újrakezdésről beszél egy mai világban is érvényes formában.
Kerényi-család és sztárok az Erkel színpadán
Az előadás különlegessége, hogy Lévit Kerényi Miklós Máté, a rendező fia alakítja. „Ez egy neki való szerep: játékos, táncos, mégis mélyen drámai” – mondta róla büszkén apja. Színpadra lép Szabó P. Szilveszter is, aki egy fájdalmas nosztalgiával teli odesszai rabbit formál meg, valamint Frankó Tünde, Kerényi Sára édesanyja, Lévi édesanyjaként. A rendező szerint ez „nem volt szempont, de így alakult – egyfajta kerényi brand lett belőle”.
A társulatot Vesnyovszki László és a Krokodil Rock egyesület viszi színpadra. A produkcióban szerepet kap Halász Elvira, Horváth Dániel, Kardfi Ajsa, valamint az ifjú rendezőpáros Pányik Tamás és Kerényi Sára is – utóbbi az SZFE hallgatója. „Egyszer még ebből a családi történetből is lehetne egy musical” – tréfálkozott Kerényi.
Miért nem jár már Broadwayn?
Bár a Farmerkirályt három éve már bemutatták Veszprémben és a Balatonnál is, a nemzetközi áttörés még várat magára. „Nagyon előrehaladott tárgyalásban voltunk az izraeli bemutatóról – akkor tört ki a háború. A kulturális diplomácia ilyen körülmények között borzasztó nehéz. Pedig ez a darab egyfajta Hegedűs a háztetőn 2.0 – a migráció egy másik arcát mutatja meg.”
Következő állomások: Sisi, Rómeó és Júlia, világturné
Kerényi elmondta, hogy a Farmerkirály után új projektek következnek. „Készülünk egy nagy Sisi-turnéra Huszka Jenő operettjével, aztán jön egy Rómeó és Júlia-turné is. Ez nemcsak szerelem, hanem politika: szerelem a gyűlölet ellen – örök érvényű téma.” Márciusban Bukarestben rendezett, ahol hatalmas sikert aratott. „A román sajtó szerint ez most a legjobb musical-előadás az országban.”
A világ változhat, a farmer kinyúlhat, de a történetek ereje örök. A Farmerkirály nem csak egy ruhadarabról szól, hanem arról, hogy a zsidó túlélésből hogyan lehet univerzális emberi üzenet – zenével, szívvel, tánccal. Ahogy Kerényi Miklós Gábor fogalmazott: „A múlt a jelenünk, a jelen a jövőnk – és a taps most a legfontosabb.”
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
Szóljon hozzá a Facebookon vagy a Youtube-on.
